| |
|
|
|
Manapság már teljesen természetes, hogy megnyitjuk a csapot és folyik a víz belőle. De csak 50 évet kell visszautaznunk az időben és nincs csap a lakásban. 50 éves évfordulóját ünnepli a vezetékes víz Ikervárott, a víztorony pedig már 52 éves lesz idén.
Miért fontos lépcsőfok a vezetékes víz megléte a falu fejlődésében?
Mikor kezdtük a vezetékes víz kiépítését Ikervárott?
Milyen problémák merültek fel korábban és mostanság?
Mikor lett szennyvíz hálózata Ikervárnak?
Mi lesz akkor, ha elöregszik a karéjos vasbeton víztornyunk?
Mi lesz akkor, ha elfogy alólunk a víz?
Mi lesz akkor, ha katasztrofális szennyezés éri a Rábát a tisztítóból?
A kis képen a víztorony éjjeli építésének felvétele látható, amit Jarina József fényképezett.
|
|
|
Medvegy Antal? Ismernünk kellene? Milyen kapcsolatban volt Ikervárral?
A sárvári Tinódi Lantos gimnázium igazgatója volt 1957 és 1980 között. Sok ikervári tanult itt és a tanárok között is többen ikervári gyökerekkel rendelkeztek és rendelkeznek. A mi évfolyamunkból például hatan mentünk tanulni a Tinódiba anno.
Halálának 30. évfordulója lesz idén. A teljesség igénye nélkül egy rövid életrajz, egy megemlékezés, három könyvének bemutatása, három írásának felelevenítése.
Végül pár szó a gimnáziumról, azokról a tanárokról, akik majdnem a kezdetektől végig együtt tanítottak vele. Majd újra kapcsolódnék Ikervárhoz, az onnét származó gimnáziumi tanárokkal.
Személyes kapcsolódásként - Medvegy Antal volt a történelem tanárom az első évben és négy évig az igazgatóm volt, mi voltunk az utolsó érettségit tevő osztálya.
|
|
|
Ikervári viszonylatban rekorder képeslap: 123 éves és megtett
több, mint 4000 km-t.
1900. május 5.-én írták meg Ikervárott, majd
1900. június 24.-én feladták Belgiumban egy dél francia kisvárosban lakó
barátnak. Majd ismeretlen módon, de biztosan több kézen keresztül visszajutott
Budapestre és onnét visszakerült Ikervárra.
Miért érdekes ez? Nagy utat tett meg és két világháborút is átvészelt ez a kis egyszerűképeslap. Múlt századfordulón egy korabeli képeslapgyűjtőnek küldték, akinek az volt a specialitása, hogy azt kérte a barátaitól, hogy egy
viccet is írjanak a képeslapra. Egy véletlen nyom alapján megállapításra került, hogy ki volt a küldője. A képeslapon Rajzó Miklós festő műve látható, ami még növeli az eszmei értékét, hogy egyelőre ez az egy darab ismert belőle.
|
|
|
Az Ikervár közeli hidak történetéről hétköznapi szemmel
Az ikervári átkelőhely egy 1664-es török történetírásban, útleírásban
Hol vannak, miért vannak, hogy vannak a hídjaink? - bevezető oldalon
A Rába folyó hídjai a múltban és a jelenben - a 3D-s gomb alatt érhető el
A Vízerőmű műcsatornájának hídjai - a 3D-s gomb alatt érhető el
A Herpenyő patakok és társainak hídjairól - a 3D-s gomb alatt érhető el
II. világháború előtti fényképek, a képeken látható személyeket jó lenne beazonosítani.
|
|
|
Egyik téma feldolgozása során belefutottam újra, hogy milyen sokan összekeverik a két gróf Batthyány Lajost, a miniszterelnököt és unokáját a Fiumei kormányzót. Természetesen a többi azonos nevű személy sem úszta meg. De ez velejárója a tradíciónak, ha fel kell venni két-három ős keresztnevét is. Ráadásul még különböző ágak is vannak.
Az ikervarert_hu oldalon tárgyalt Batthyány család az úgy nevezett Német-újvári Zsigmond ágból származik, de felrajzoltam az Éleskői és a Pinkafői ágak kapcsolódását is, mivel a házasságok révén kapcsolódtak ide.
Összeraktam egy felfelé menő szemléletű, apai vérvonalú családfát segítségül a ki, kinek a kicsodájának megfejtéséhez. Az átláthatóság végett kihagytam azon testvéreket és felmenőket, akik nem szerepelnek a honlapon tárgyalt cikkekben. Szükség esetén bővítem majd.
|
|
|
Hol állították az első egészalakos szobrát gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek?
A mai napig találkozni azzal a hamis hírrel, hogy Polgárdiban volt az első. Pedig nem. Ikervárott állították az ország első egészalakos, köztéri, ma is látható Batthyány szobrát.
Bemutatom, hogy egy buzgó jegyző, hogyan volt képes meghamisítani a valóságot a korabeli médián keresztül, ami napjainkban sem kopott még ki.
Köllő Miklós szobrász élete és tragédiája három korabeli sajtón keresztül. Öngyilkosságának okáról. Utolsó munkájáról és a Zeyk Domonkosról. Valamint a szobrász síremlékművéről.
Polgárdi 2000-ben állított Batthyány szobráról dióhéjban, ami Nagy Benedek műve. Illetve rámutatok, hogy a „másik” Batthyány Lajos a miniszterelnök unokája milyen szerepet töltött be Polgárdi életébe.
|
|
|
Ki volt Kuthy Lajos (1813 - 1864)?
Jókai "az irodalom grófjának" nevezte.
Gróf Batthyány Lajos titkára lett.1843-ban.
Szerda esténként fényes összejöveteleket tartott lakásán.
Szép alakjával, finom modorával, ízléses öltözékeivel az első gavallér.
"Sem előtte, sem utána nem élt meg író mesterségéből hasonló fényben." - Mikszáth
Nagyváradon 51 éves korában halt meg elfeledve.
|
|
|
Melyek lehettek gróf Batthyány Lajos utolsó szavai kivégzésekor? Mi hangzott el az utolsó pillanatokban? Miért kérdőjelezhető meg az elterjedt szöveg és miért terjedt el az?
Látszólag nincs nagy jelentősége. De napjaink közmédiájának közemlékezet és köztudat deformáló hatásához hasonlót véltem
felismerni, amikor Szilágyi Sándor - A Magyar forradalom napjai 1849. július elsője után - című, 1850-ben kiadott könyvében Batthyány Lajos kivégzésének leírását olvastam. Ez a könyv köti össze a három részt: a kutakodást, az írót és a könyv megőrzőjét.
Szilágyi Sándor történészről, történetíróról csak pár gondolat erejéig a könyve kapcsán.
Mary Lowell Putnam, Georgina hagyatéka, Harvard College Library, Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc és a rabszolga felszabadítás ezek, hogyan kapcsolódnak ide?
|
|
|
Gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó elégett festményeiről más szemmel
Az 1912 január 4.-ei tűzről már van egy cikk, ami itt érhető el és abban a tűzeset körülményei ismerhetők meg jobban. Ebben a cikkben pedig egy művészettörténész szemüvegén keresztül ismerhetjük
meg a veszteséget.
A Vasárnapi Újság 1912.-es évének
2. számának 28. oldalán
olvasható az alábbi írás Farkas Zoltán tollából. A szövegben a kor írásmódját
megőriztem, mivel nem zavaró az olvasásban és a szöveg értelmezésében, viszont hangulatot ad az írásnak.
Az írást annak a Farkas Zoltánnak tulajdonítom, aki
1880-ban Aranyosmaróton született és 1969-ben Budapesten hunyt el. Művészettörténész
volt, a cikk megjelenésének évében doktorált és ebben a korszakában már több
cikke is megjelent újságokban.
|
|
|
KÉRDÉSEK és KÉRÉSEK az ikervári lakosokhoz, a leszármazottaikhoz illetve az elszármazottakhoz.
Például szükség lenne egy képre valamiről, amiről országos archívumokban nincs meg, de a régi családi fényképek között megtalálható. Még ha nem is direkt ezeket fényképezték, de a háttérben megörökítették akaratlanul is azt, ami érdekes számunkra.
Lehet, hogy az unoka már az ország másik felén lakik, de a nagyi „cipős” emlék-dobozában ezek ott lapulnak. Őrizzük meg a múltat és vele a Nagyi és Papi emlékét. Csak egy kis erőfeszítést igénylő utána nézést jelent ez most még.
Kérdések, azok is felmerülnek gyakran és jó lenne megtudni, ki hogyan emlékszik rá? Addig kell kérdezni, amíg van kitől! Itt nem szabad halogatni. Egy kép előkerülhet 5 év múlva is, de egy kérdés megválaszolatlan marad végleg pár napos késlekedés miatt.
|
|
|
Szatmári József plébános 1993-ban hunyt el, halálának 30 éves évfordulójára állítanék számára egy kis emléket. Oly módom, hogy
a rá még emlékező emberek számára is érdekes legyen.
1965-ben helyezték át Ikervárra plébánosnak, 28 évig szolgálta az ikervári híveket. 1993 május 29.-én hunyt el 74 éves korában és az ikervári temetőben helyezték örök nyugalomra június 5.-én.
Nem lesz részletes életrajzi leírás, helyette pár gondolat, pár tárgyi emlék, egy ismert és egy kevésbé ismert hobbyjáról egy-egy példa rendhagyó módon. Az írás forrásai három Őt ismerő falubeli, Édesanyám hagyatékából, személyes emlékek és némi Arcanum kutakodásból állt össze.
|
|
|
Az ikervári tigrisek történetével kapcsolatban.
Aki nem olvasta volna az előzmény írást, akkor röviden: Gróf Batthyány Elemér (mártír miniszterelnökünk egy szem fia) 1874. május 30.-án az Indiai Augurban lévő
vadászaton lelőtt egy tigrist, melynek két kölykét elfogták és elküldték Ikervárra. Ott nevelkedtek három éves korukig, majd az Állatkertnek ajándékozták.
Ez a cikk az ikervári tigrisek életútjáról szól, egy korabeli újság pletyka cáfolatáról, betekintést kapunk a korabeli Állatkerti viszonyokba, megtudhatjuk ki gondozta a tigriseket Ikervárott és ide kapcsolódva egy festő
munkásságába is betekinthetünk.
|
|
|
Farkas Lajos festőművész 1983-ban költözött Ikervárra, a Rába utcába. 1919. november 16.-án született Tata-tóvárosban és 1998 május 21.-én hunyt el 78 éves korában Ikervárott, örök nyugalomra a sárvári temetőben helyezték el.
A 15 éves ikervári alkotó munkájának eredménye több otthon falát is díszíti, csak a rajta szereplő lányból lett asszony, nagymama és majd dédnagymama. A portrék mellett sok csendéletet és tájképet festett. Az ikonnak kiválasztott önarcképén, talán a kedvenc horgászkalapjában mereng el a világ múlásáról.
Most van a halálának 25 éves évfordulója, megpróbálok egy kis emléket állítani Neki abból, amit Édesanyámtól megörököltem, aki nagy gyűjtögető volt. Szerencsére, mert így több kiállítási meghívó és apróság maradt rám a témában.
|
|
|
1948-ban kiadtak egy asztali naptárt a szabadságharc eseményeit leírva.
Ez nem meglepő, ha a 100 éves évfordulóra gondolunk.
De az már nem szokványos, hogy ezt francia nyelven tették.
Az 1948-as, háború utáni fotók is elég érdekesek. Érdemes megnézni a lerombolt Lánchidat vagy a Gellért hegyről akkor látható ideiglenes pontom hidakat.
Magyarázkodásra szorulok, mivel nem szorosan kapcsolódik Ikervárhoz. De mivel kettő ilyen 100 éves évfordulós naptáram is van már, érdemesnek tartom közkincsé tenni őket. Nem lehet összevetni őket, mindkettő más jellegű, mindkettőnek megvan a saját érdekessége.
|
|
|
1848-as szabadságharc 100 éves évfordulóra kiadtak egy naptárt a Friss Naptár néven.
Itt egy másik szabadságharcunk 100 éves évfordulójára kiadott naptár, de amíg az előző naptár a francia nyelvű közönségnek, vagy
legalábbis a francia nyelvet értőkhöz szólt, addig a most közölt 1948-as
Friss naptár inkább a magyar dolgozó nép igényeit célozta meg.
A teljes kiadvány 54 lapos, amiben viszonylag sok reklám
oldal is van. Van egy havi útmutató, amiben kiemelik, hogy milyen teendők
vannak a mezőn, az állat ápolásban, a kertben és a pincében!
Bemutatom a 12 hónaphoz tartozó kalendárium oldalt, egy 75 éves keresztrejtvényt és az 1848-as történések havi bontását, amit erősen átitat a kor történelem szemlélete.
|
|
|
Németh János gróf Batthyány Lajos inasa volt, akit kiskorától haláláig szolgált. Egy másik cikk már felvillantotta az emlékét, ami ITT olvasható.
Kérdés, hogy mi történt vele Batthyányi 1849-es halálát követően. Hol lakott, mivel foglalkozott? Kutakodásom több kérdést és feltevést felvetett. A hol lakottra kaptunk választ, a mivel is foglalkozott megfejtése még hátra van.
Felmerült, hogy hol lehet a sírja. Sírhelyével kapcsolatban számomra is meglepő módon, találtam kiindulási alapot. Ráadásul olyan jellel, amit én még tudok értelmezni, alátámasztani a családi kötödés alapján.
|
|
|
Három ikervári leány története a régmúlt újsághíreiből
Foki Etelka - szerelem bolondulásig, 1933-as újsághírből
Németh Anna - szerelem a halálig, 1934-es újsághírből
Szabó Rozália - önfeláldozó magatartás, 1898-as újsághírből
A cikk végén némi magyarázatot adok arra, hogy miként befolyásolta a duzzasztómű a Rába vízszintjét a falu mellett és miért is nem ugrottak a legények a combközépig érő vízbe. Mit is jelent az a "negyedfélméter kanyargó" víz.
|
|
|
1913. október 12.-én avatták fel a
közadakozásból elkészített szobrát Ikervárott gróf Batthyány Lajosnak. Egy
korábbi cikkben szerepelt a Vasárnapi Újság cikke már, melyben több kép is
megjelent. Ott már feszegettem a kérdést, hogy miért nem írtak akkor
megemlékezésről.
A Kemenesaljai Digitális Könyvtárban elérhető a KEMENESALJA újság
korabeli lapszámát, amely tartalmazza a
szoboravatás forgatókönyvét, a megjelentek névsorát és a két szónok beszédének
szövegét.
A KEMENESVIDÉK újság ki merte mondani, hogy szégyellje magát a kormány szoboravatásról való távolmaradásáért. De még Trianon is szóba kerül itt.
|
|
|
Még 2015-ben olvastam a National Geographic-ban Gáspár Ibolya
írását Batthyány Gyuláról, aki a mártír miniszterelnökünk dédunokája volt.
Valójában az egyik képaláíráson gondolkodtam el, amelyen Molnos Péter
művészettörténész egy ismeretlen képet vizsgált és feltevése szerint 1910 tájékán valamelyik Batthyány kastélyban festhették.
Elkezdtem vizsgálni a képen lévő információkat és a
rendelkezésemre álló korabeli képek és adatok közötti összefüggéseket. A kép ikervári kapcsolatát és a pontos helyszín ismeretéről árulkodó részleteket tárom fel. Kicsi a valószínűsége, hogy olyan festette, aki nem járt a kastélyban. Pár apróság egy fénykép utáni festést is megkérdőjelezne.
Valamint Batthyány Gyula élete és festészete iránt érdeklődők figyelmébe ajánlok könyveket a harmadik gomb alatt.
|
|
|
Rakssányi Gyula mérnök 1879-ben gondolt egyet és olyan térképet
rajzolt, ahol a földrész csak imitálja a kérdéses területet, de az idő egy
nagyobb korszakot ölel át és folyamatában jeleníti meg a történelem
alakulását.
Két ilyen térképhez jutottam hozzá, az egyik az 1848-1849-es szabadságharc térképe, a másik a Magyar
történelem 1900-ig, hozzáférhetővé tettem
linkszerűen még egy harmadik munkáját is Napoleon életéről és hadjáratairól. Elérhetővé teszem nagy felbontásban is. Illetve a
szerzőről és a műveinek fogadásáról pár szót szedtem
össze.
Ez
inkább csak az érdekesség kategória, de pár percet megérdemel, nehogy
valaki feltalálja újra.
|
|
|
1870. június. 13. - Gróf Batthyány Lajos
újra temetése. Talán a politika elhatárolódásának köszönhetően, nagy tömegeket és
tiszta érzelmeket megmozgató esemény volt. Minden újság megemlékezett az
eseményről, így tette ezt a Hazánk s a Külföld nevű hetilap is.
Ha valakinek kevés az ideje, de szeretne átfogó, gyors képet kapni Gróf Batthyány Lajosról, akkor mindenképpen
olvassa el az első másfél oldalt. Batthyány Lajos életét összefoglalja
dióhéjban a cikk elején az író, majd átfordult egy kis rögtönzött jellemzésbe,
hogy az embert is megismerjük és az embert próbáló időkre adott válaszait is
jobban megértsük.
Pár információt összesepertem még a Hazánk s a Külföld újságról, a teljesség igénye
nélkül, az igényesebb olvasók kiszolgálására.
|
|
|
Ikervár 1930-as népszámlálás egy korabeli dokumentum alapján
A dokumentum feltárásának nyomozása, ki, mikor, miért követte el?
Milyen adatokat nyertek ki a statisztikák Ikervárról.
Kezembe került egy írógépen készült, indigóval több példányban gépelt dokumentum, minden egyéb információ nélkül. Megpróbáltam megfejteni mikor, ki és miért írhatta? Ha már foglalkoztam a kérdéssel,
akkor megnéztem az 1930-as népszámlálás adatait is.
|
|
|
A gyűjtő szenvedély veszélyes kórság.
Elkerülésére beszűkítettem a gyűjtési köröm.
Az én kórságomra is van gyógyír. Amiért áldoznék, vagy cserélnék.
Egy "lefotózott" képeslap vagy fénykép elküldve már nem veszik el a jövő számára.
Saját jelenbeli felelősségünk, hogy a múltat megőrizzük a jövő generáció javára.
|
|
|
Gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó és az elektromos tűz
Mai "kattintás hajhászaink" ezt a hírt valószínűleg a Fáraó-átka avagy az áram-átka szöveggel tárnák az olvasók elé. Batthyány Lajosnak a közreműködése nélkül nem épült volna meg az ország
első vízerőműje, ami gyorsította az áram elterjedését. Valamint ő volt az elnöke a megalakuláskor az ikervári önkéntes tűzoltó egyletnek, sőt 1887-ben még egy idős asszonyt is kimentett az égő házból. Vagyis, mindkét elemmel volt kapcsolata.
A viszonyításoknak mércéjéül megemlítem még az ikervári kastély egyik terembelsőjét 1899-ből és Anthonis Van Dyck
flamand festő 2,1 milliárd forintos képét, amit a Szépművészeti Múzeum vett meg 2019-ben.
|
|
|
DÁVID JÓZSEF - ÚJ FALU - Ikervár 1963-ban
Nos itt van egy anyag, ami kemény tükröt mutat az 1963-as ikervári életről és a "téeszesítés"-ről. Az akkori negyedikes és nyolcadikos gyerekeknek tett fel pár kérdést és a válaszokat összegezte. Érdekes adatokat látunk, majd elmereng az író az Ő
gyerekkori idejéből vélelmezhető válaszok különbözőségein és azok okáról.
A fő kérdés, hogy a fiatalok nem akarnak a mezőgazdaság kétkezi oldalával foglalkozni.
Dávid József, aki ekkor Szombathelyen volt újságíró, egy hetet töltött el Ikervárott, tapasztalatait, meglátásait rögzítette. Megtudhatjuk hány TV, rádió, autó, motor volt a faluban.
|
|
|
Ikervár első víztornya? Vezetékes víz 1896-ban?
Mikor épült
Ikervárott az első víztorony? A válaszadók 99%-a rávágja, hogy 1973-ban épült a víztorony.
Mikor volt vezetékes víz Ikervárott először? 1974-ben épült ki a vízhálózat.
Nem az Ő hibájuk, hogy nem tudják a helyes választ. Kihalt az a korosztály aki még látta gróf Batthyány Lajos győri főispán, vagy a fiumei kormányzóként aposztrofált gróf víztornyát
1896-ban.
|
|
|
Ikervár története - Horváth György írása 1910-ből
A Szombathelyi újságban jelentek meg az egyes részek 1910. szeptember 11, szeptember 18, szeptember 25, október 2. és október 9.-én.
Öt részben jelent meg, de csak Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök haláláig jutott. Pedig innét kezdődött az az időszak, amit megélhetett és beszélni tudott olyanokkal akik megélték az előző 50 évet. Aki megírta a nehezét egy történetnek,
az biztos, hogy megírta azt is amit tapasztalt. Előkerül majd egyszer?
|
|
|
Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy újsághír az emberről szól, vagy amit létrehozott. Nem is bonyolódnék bele jobban. Itt egy cikk a múltból, amiből kiolvasható Jarina József tenni akarása, látványos odamondogatása az ígéretek be nem tartása végett. Az akkori viszonyok mellett ez nagyon merész hang volt.
Az újságcikk az MHSZ élet 1977. szeptember 1-ei kiadásában szerepelt, Szabó K. Ervin írása,
ekkor még tudtak írni olvasmányosan.
|
|
|
Sárvári kápolna avatásán elhangzott beszéd 1844-ben - Mayer József plébánostól.
Intelmekkel az életre, a halál kapcsán.
Sárvár nincs messze, a gyűjtésemkor elém került, megvettem. Feldolgoztam a témát, elküldtem a Sárvár Anno-hoz 2019 őszén, semmi reakciójuk nem volt, nem érte el az ingerküszöbűket egy ilyen régi anyag, de tapasztalatom alapján inkább valamilyen emberi gyengeség, érdek áll
többnyire az érdektelenség mögött.
Tekintve, hogy a jó sors rám bízta ezt a kis kiadványt, nem lehetek vele mostoha. Kérem elnézni nekem ezt a kis kitérőt, lehet, hogy valakinek fontos lehet pár gondolat az írásból.
|
|
|
Falu tüzek pusztítása. A tüzek ma is tönkre tesznek egy családot, de száz-kétszáz évvel ezelőtt egyetlen egy szikra egy fél falut képes volt elpusztítani pár óra alatt.
Megpróbálok rávilágítani a szó legszorosabb értelmében égető szűkség volt az önkéntes tűzoltó egyletek alapítására. Sors fordító események voltak a tűzek, keletkeztek figyelmetlenségből, szándékos gyújtogatásból és villámcsapásból.
Egy következő cikkben a Batthyányiakat ért elektromos tűzről is szó lesz.
Természetesen ahol tűzek voltak, ott hősök is lettek.
Ezt a cikket még a korábbi századok tűzeiről szóló információkkal kiegészítem majd.
|
|
|
Három korabeli újsághírt is összekötök a Komáromi családnévvel most.
Aranylakodalom 1884-ben Ikervárott.
100 évesen halt meg az 1848-as honvéd Ikervárott 1921-ben.
Batthyány főispán kimentette a tűzből a 70 éves asszonyt Ikervárott 1887-ben.
Ez a pár cikk többszörösen összefonódik a múltban, mint a játék puzzle darabjai.
|
|
|
Ikervárott hajótörés történt 1841-ben.
A Társalkodó újságból szerezhettünk tudomást Batthyányék vizes kalandjáról.
Kikkel, hol történt ez?
Rendelkezésünkre áll egy forrás, Batthyány úszás tudásáról és részletesebben taglalom a hajótörés és
az úszás helyszínét is, mert ezek ma már nem láthatók. A Malomcsatorna rözsegátja helyén a vízerőmű befolyó gátja van, a tó helyén pedig bokros fás terület található ma már.
|
|
|
A nagy mesemondónk, Benedek Elek 1905-ben kezdett bele egy nagy tervbe, hogy megírja a „Nagy magyarok életét”, amely a magyar történelem meghatározó személyeinek az életrajzait tartalmazza
18 kötetben. 1914-ig el is készült 13 kötettel, azonban az I. Világháború megakadályozta a befejezését.
Batthyány Lajos életéről az 1870. június. 13.-ai újratemetése kapcsán megjelent több életrajzi összeállítás is, melyek között
erős hasonlóság figyelhető meg. Benedek Elek 1910-ben írta meg Batthyány Lajos gróf életét. Ajánlom az érdeklődők figyelmébe, mert egyedi módon mutatja be Batthyány cselekedeteit a lehetőségeinek tükrében.
Rávilágít az országgyűlés és a közhangulat akkori állapotaira, leírja, hogy az adott pillanatnyi helyzet mit kívánt, vagy éppen mit engedett meg a miniszterelnöknek megvalósítani. Folyamatában mutatja be a szabadságharc történéseit, melybe beleszövi Batthyány döntéseit, tetteit és életét. Ezáltal többször nem
is Batthyány élete a vezérfonal, hanem a szabadságharc eseményei. Benedek Elek szinte elmesélte ebben az írásban a szabadságharcot, Batthyány életére hivatkozva. Olvasásakor megelevenedik dallamos meseként és így a történet befogadása is könnyebb, mint egy feszes hangvételű száraz történelmi leírás lenne.
|
|
|
Németh János, a 14 éves ikervári kislegény lett, az akkor 7 éves gróf Batthyány Lajos inasa, akit
élete végéig elkisért.
Az első "országos" hírt Batthyány búcsúlevele hozta számára, amikor is a miniszterelnök megemlékezett a hű Jancsijáról.
A másodikat a halála, melyről több újság is megemlékezett 1870-ben.
Ha ők érdemesnek találták elismerésre azt a szolgálatot, amit egy kis ember tett egy nagy ember mellett, akkor talán mi is megállhatunk emléke mellett egy pillanatra és megemelhetjük a kalapunkat.
|
|
|
A tigris vadászat nem kervárott, hanem Indiában volt - ellentétben a hiresztelésekkel.
Az Indiai Augurban lévő vadászat eredménye lett a két tigris kölyök. A tigrisek életútját egy másik cikkben dolgozom fel. A vadászat leírását kezdtem feldolgozni a korabeli újságok alapján, de az eredeti szöveg
megjelenítés nem volt élvezhető. A folyószöveges átírat mellett döntöttem. Ahol szükségét éreztem ott az olvashatóság érdekében pár betüt javítottam, de inkább csak a tagolásra figyeltem.
Még az is elolvashatja, aki nem rendelkezik vadász vénával. Egyik főszereplője gróf Batthyány Elemér az első felelős miniszterelnökünk fia. A cikk szerzője báró Orzcy Elek, akit a tigrisek származását illetően hiteles személynek tartok. De mi köze van a híres Kincsem paripához, vagy a városligeti korcsolyázáshoz az is kiderül a cikk végén.
|
|
|
Felszabadulás és harcok a II. Világháború végén Ikervárott
Az első újsághírt a 10 éves felszabadulási évforduló kapcsán találtam. Majd pár évvel később egy hír volt a Pravda hadműveleti jelentése alapján.
Nagy Gábor 1970-ben írt Vas megye felszabadulásának történetéből is szerezhetünk információkat a frontvonalon történtekre.
Érdemes elolvasni Koszorús Ödön 2001-ben Péterfai ütközet címen megjelent írását, amely tulajdonképpen az ikervár
melletti áttörést jelentette.
|
|
|
2014-ben az Általános iskola 50 éves évfordulóját ünnepeltük.
Ekkor írtam egy kis szöszenetet a hogyan emlékezem az iskola épületre kérdésre. Mivel az időszakomban ez az épület csak a felső tagozatosokat fogadta be, ezért csak "felsős" volt az épület megnevezése.
Ugyanekkor írtam egy másikat is az 50 évest ünneplünk, de emlékezzünk a 100 évesekre is - cimmel. A régi iskolai épületeket képeslapokon keresztül próbáltam meg bemutatni.
A két írás 2014-ben íródott, most csak htm köntösbe öltöztettem őket.
|
|
|
Fekete tehén húsa finomabb, avagy a gógyis ikervári gazda.
Szerencsére megírták 1932-ben és így nem megy feledésbe a történet.
Mondhatni fél ország nevetett az embereken és elismerően bólintott a gazdára.
40 pengő helyett 156 pengő szép summa
|
|
|
Ez egy igen értékes rekorder képeslap, száz év feletti és a legnagyobb utat megtevő ikervári képeslap. Elmúlt 123 éves és megtett több mint 4000 km-t.
1900 május 5.-én keltezte Ikervárott a feladója, majd Belgiumban 1900. június 24.-én feladta egy dél francia kisvárosban lakó barátjának. Ott sokáig megőrizték, majd nem ismert, de biztosan több kézen jutott vissza Budapestre, majd onnét Ikervárra.
Az igazi értékét főként az képezi a képeslapnak, hogy egy múlt századforduló korabeli képeslapgyűjtőnek küldték. Aki azt kérte a barátaitól, hogy egy viccet is írjanak a képeslapra, amit küldenek neki. A képeslapon egy Rajzó Miklós festő műve látható, ami még növeli az eszmei értékét.
|
|
|
A Hősök emlékművén a két világháború áldozatai szerepelnek név szerint, itt látható is. Amikor fotóztam
akkor elgondolkoztam, hogy mi a helyzet az 1848-as honvédekkel? Biztos voltak, de miért nem tudok róluk? Kik voltak Ők?
Balogh Gyula Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben című könyvet 1895-ben adták ki és pár éve megjelent reprint formában is. Négy honvéd szerepelt a falunkból az 1848-as harcokban, ezekből
egy elesett:
ŐRI FERENC, HORVÁTH GYÖRGY, DOMOKOS PÁL, MIHÁCZY GYÖRGY (hazatért) ,
A hősök családnevei ma is élő famíliák a faluban. Illetve egy másik szálon is voltak nevek, sőt az egyik korabeli újság alapján már 11 név áll rendelkezésünkre KOMÁROMI MIHÁLY..
|
|
|
Dénes Zsófia? Ki is volt ő? A tájékozottabbak rávágják írónő. Illetve, aki ennyit tud róla, az már azt is hozzá fűzi, hogy Ady
Endre mennyasszonya volt. Bár az írónő nem ment hozzá feleségül, viszont barátja és emlékének ápolója maradt egész életében.
Hogyan kerül kapcsolatba Ikervárral? Két szálon is eljutottam hozzá.
1967-ben a nyár elején az írónő itt pihent a kastélyban, amikor Szalatnyai József az írónő negyedik férje, megfestette Batthyány Lajos képmását a gyerekotthon kultúrtermébe.
Valamint írt a nevelőotthonról, az akkor itt zajló nevelői munkáról, ami a Vas Népe újságban, ami később egy könyvben is megjelent. Vagyis jó hírünket vitte el másokhoz.
De önmagában az írónő személyisége is szolgáltat okot az érdeklődésre. 102 év alatt megélt és kiírt magából pár dolgot.
|
