Felszabadulás és harcok a II. Világháború végén Ikervárott

Az első újsághírt a 10 éves felszabadulási évforduló kapcsán találtam. Majd pár évvel később egy hír volt a Pravda hadműveleti jelentése alapján.

Nagy Gábor 1970-ben írt Vas megye felszabadulásának történetéből is szerezhetünk információkat a frontvonalon történtekre.

Érdemes elolvasni Koszorús Ödön 2001-ben Péterfai ütközet címen megjelent írását, amely tulajdonképpen az ikervár melletti áttörést jelentette.

 

 

 

Ezen cikk alapján 1945. március 27.-én szabadult fel Ikervár a II. VH viszontagságai alól.

 

 

 

 

 

 

 

Ebben a cikkben Szombathely felszabadítására a március 29-e került feljegyzésre, amely hadművelet során értelemszerűen elfoglalták előbb Ikervárt.

Bár, Nagy Gábor írásából idézve, a német csapatok még a közelben voltak és csak 29.-e után vonultak vissza.

„Az 1. népi hegyi hadosztály a reggeli órákban Rum körzetéből északi irányban ellenlökést hajtott végre egy ezreddel és 2,5 km-re megközelítette Ikervárt. Szombathely felszabadítása után azonban a Kenéz községben körülzárt erőkkel együtt igyekezett Szombathelytől délnyugatra visszamenekülni.

 

Nagy Gábor írásából idézek még két mondatot:

„Március 27-én éjszaka a 6. gárda harckocsi- és a 9. gárdahad-sereg csapatai széles arcvonalon átkeltek a Rábán és a nyugati parton hídfőt foglaltak.”

„A Sárvártól délre átkelt erők elfoglalták Ikervárt, Megyehidat és az esti órákban Csényéig, Lőrinc-majorig, Ölbőig jutottak előre. A 6. hadsereg Csénye-Újmajor irányában ellenlökést hajtott végre, ezt a szovjet erők visszaverték és a Váttól keletre levő erdő széléig nyomulták előre.”

   

Sárvártól délre átkelő erők - itt érdemes megállnunk és elidőznünk. A Rábán való átkelést Koszorús Ödön - Ikervári honismereti kutató  írásából ismerhetjük meg a következő cikkből. Az írás a Művelődés kiadványban jelent meg, melynek előlapja itt látható a pontos megjelenési adatokkal.

Az Ikervárért honlapon még elérhetők a péterfai ütközettel kapcsolatos írásai Koszorús Ödönnek  itt és itt.

 

 

Egyszer talán majd eljutok az ikervári Rába híd II VH-s sorsának feldolgozásához, illetve az "egyházi" réten ásott hídfő állásként funkcionáló katonai futóárkok és géppuska gödrök megírásához.

Bár ezek már nincsenek meg napjainkban, de gyerekkoromban még lehetett bennük katonásdit játszani a réten.

A német védelmi vonal, a Zsuzsanna vonal a Rába mentén húzódott a terep védelmi képességének megfelelően. Amelyet a helyi lakosokkal ásattak ki, de arra figyeltek a "megrendelők", hogy az árok védői ne nagyon könnyen tudjanak visszavonulni. A Rába partig volt még 200 méternyi nyílt terep, ami a menekülésre nem adott lehetőséget a védőknek. Volt ugyan két menekítő árok a víz felé, de az nagyon egyenes és így belőhető volt, így menekülésre nem volt alkalmas.

Ha nem jutnék el idáig,, előzetesként berakok ide egy 1982-es légifelvételt. Sajnos ebből a futóárokból már egyre kevesebb látszik. A vonalak találkozásánál volt egy nagy fa, annak a gyökerét kerülték ki az árkok. Pár helyen lehet látni a géppuskafészkek kiszögelését is. 2020-tól már elég masszív bokros terület lett ez a valamikori legelő.

   

Beemeltem ide a 4. katonai felmérés térkép részletét, 1941 tájékáról. Bejelöltem a főbb tájékozódási elemeket. A Rábán felrobbantott Majorsági hídat, Péterfát, ahol az út nyugatra lévő épületeinél folyt a harc. Bejelöltem kékkel azt a területet, amelyről a korábbi ikervári híd védelmét szolgáló futóárok légifotó látható.

Az erdélyi leventékről szóló cikk  létezése több Erdélyi lapban is megemlítésre került, maga a cikk nem.

v20230127, v20230211