Németh János családfáját kutatva nem kaptam választ arra, hogy miért éppen ő került a gyerek Batthyány Lajos gróf mellé? Nem hagyott nyugodni a kérdés.

Rábasömjéni születésű volt, de ikervárinak vallotta magát, Batthyány Lajost az 1849-es mártírhaláláig szolgálta, majd Ikervárott hunyt el 1870-ben.

Megtaláltam a választ a kérdésemre, hogyan kerülhetett Batthyány mellé Jancsi, Illetve bebizonyítom, hogy ízig-vérig ikervári volt Németh János.

A gondviselés elém tett egy 1927-es újságcikket, amiben Németh János Mária lánya emlékezett vissza, ebből az írásból nagyon sok apró puzzle hullott az ölembe, amelyek segítenek kérdéseket eldönteni és további irányt mutatnak.

A Németh János élete részben tulajdonképpen röviden összegzem a róla szóló írásaimban feltárt adatokat és összefüggéseket. Ehhez részben ismétlek a már megírt részekből, de most tárul elénk az élete egész valójában.

Kiindulási adatként egy főrend vallomását szokták idézni a történészek, amikor Németh János származása szóba kerül. Most Friedrich Endre - Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai 1927-es műből idézek ehhez pár sort.

Megtudhatjuk a szövegtörzsből (a nagyobb betűs rész), hogy Németh János ott volt a kivégzésnél és olyan mélyen hatott rá a látott esemény, hogy ájultan bukott le a farakásról.

Gróf Zichy János feljegyzéséből pedig megtudhatjuk, hogy Németh János Batthyány Lajos miniszterelnökünk komornyikja Rábasömjéni születésű volt. 1800-ban született és 14 éves korától árnyékként követte urát még a börtönökbe is.

Ezt a jó adatot érdemes annak fényében értékelni, hogy gróf Batthyány Lajos születésének 175. évfordulóján, az 1981-ben kiadott 1 Ft-os bélyegen 1806 év szerepelt születési időpontként az 1807.02.10. helyett. Egy másik értelmezés alapján pedig 1809-re tették sokáig a gróf születését.

Dr. Friedreich Endre írásait azért lehet jó alapnak elfogadni, mert Batthyány Lajos fiának, Elemérnek az engedélyével, a családi iratokba beletekinthetett és arra alapozottan írt.

Lássuk először Németh János születésének anyakönyvi bejegyzését. Rábasömjéni születésű, amely falu Sárvártól észak-nyugatra található.

Németh János 1800. március 14.-én született Rába-Sömjénben, szülei Németh József és Miháczi Anna volt - olvashatjuk ki.

Az egyik előzetes cikkben már feszegettem a kérdést, hogy miért pont ő került Batthyány mellé, akkor azt írtam, hogy elindulok a Miháczi bíró, illetve a Németh hajdú elgondolásaim mentén. Erről ITT olvasható pár mondat még az elején.

Folytatnám Németh János vallomásával, amikor 1849. októberében kihallgatták a Batthyány Lajos öngyilkossági kísérletéhez kapcsolódó kis tőrkés kapcsán. A vallomásában ikervári születésűnek vallja magát.  Az itt felsorolt házasságáról, gyerekeiről egy korábbi írásból tájékozódhatunk ITT.

A felmenőinek tárgyalásakor az előző cikkben a szüleinél álltam meg. Már korábban a Rábasömjéni születési bejegyzésénél is jeleztem, hogy a Miháczi név arrafelé nem elterjedt, de Ikervárott ma is élő családnevek. Sajnos a Németh név mindkét faluban és környékén eléggé elterjedt volt, időbe telt míg a sok Némethből az igazit felleltem. Az adatok sohasem egymásra épülve kerülnek az ember asztalára. Keresgélni, kizárni és megerősíteni kell minden lehetséges nyomot.

Németh János apjának, Józsefnek volt egy előző házassága, 1784.02.04.-én összeházasodott Laki Mariannával, aki 1786.05.17.-én elhunyt. Így lett özvegy Józsefből.

Németh József 1792-ben május 20.-án újra megházasodott. Ez csak akkor volt lehetséges, ha megözvegyült, láthatjuk is a ennek a bejegyzését vidua, valamint Miháczi Annánál a hajadon  - virgine beírást. A beírások alapján a vőlegény 32 éves a mennyasszony 18 éves volt. Vagyis a matek alapján 1760 és 1774-es születési időket vallottak be. Későbbiekben bizonyítom, hogy mindketten fiatalították magukat, mert József 1757-ben született, míg Anna 1772-ben. Lehet, hogy 20 évesen férjhez menni már cikki lett volna? De ne menjünk el egy fontos szó mellett! Ott a foglalkozása, hogy hajdú. Illetve azt is láthatjuk, hogy Péterfai majorban, vagy az ottani kiskastélyban (uradalmi intéző lakása később) lakhatott. Az akkori hajdúk voltak a mai biztonsági őrök, így az uraság maga mellett tartotta, baj esetére őket. Illetve az értékeik őrzését bízta rájuk.  Egy szakdolgozatból hozott példa alapján még arra is odafigyeltek, hogy a jobbágy a saját rétjén sem legeltethette a teheneit, mert akkor az uraságnak kevesebb kaszáló fű jutott a 9-ed részből.

A házasságot követő évben jött a gyerekáldás. 1793-ban megszületett és egy hetesen el is hunyt az elsőszülött fiúk, Németh Lajos. Láthatjuk, hogy az apa foglalkozásra nézve mindkét anyakönyvi bejegyzésben szerepel a hajdúmegnevezés és a lakhely is. Péterfa Ikervárhoz tartozó major volt.

Még nem találtam meg az 1795-re tehető testvér születését, nem tudni hová költözködtek, így a kutakodás időigényes. A költözködés okaként az előző részben azt feltételeztem a falu nevekből, hogy molnár lehetett az apa. De inkább a hajdú erőteljes alkata dominálhatott és nem a szakértelem, amikor erős ember kellett a malomba. Vagy előző munkaadójának érdekeltségi területére költözött hajdúként, mint Molnári és Rábasömjén. De ezt még körbejárom majd.

Most nem részletezem itt a gyerekek összes anyakönyvi adatát, csak amelyek az ikervári kapcsolatra nézve fontosak. Nézzük meg a családfájukat a gyerekek szempontjából. Az első gyerek Lajos Ikerváron (Péterfa) született. A másodiknak, ha a kettő éves orgonasíp elv alapján keresünk, akkor 1795-ben kellett volna megszületnie. A "harmadik" helyen egy Molnári nevű Rába parti faluban született Ferenc. A következő kettő éves periódusban született János Rábasömjénben, majd ugyanott három évre húga Erzsébet is, aki négy hónaposan elhunyt.

A következőkben Németh József és Miháczi Anna születési és halotti anyakönyvi bejegyzéseit hozom fel a bizonyítékok sorába, hogy János a Rábasömjéni születési bejegyzés ellenére is izig-vérig ikervári.

Németh József szülei, azaz János apai nagyszülei Németh János és Polgár Marianna voltak. Talán rászólhatott volna valaki a plébánosra, hogy jobb lenne a kezdőbetűk írására koncentrálni a kalligrafiák helyett. A Németh N betűje simán elmegy R betűnek, a Polgár  P betű eladható egy L betűnek, a Galambos G-je pedig egy P -nek, de a Koller K-ja is olvasható R-nek. Itt jön a helyismeret, hogy milyen családok éltek még az elmúlt 50 évben is a faluban. Koller Margit néni biztos elrendezte volna a botjával a plébánost, ha tudta volna, hogy 1757-ben  Makáry György plébános a Roller családnevet kanyarított az ősének.

Németh József 1757.10.07.-én született Ikervárott és 1805.01.13.-án hunyt el Rábasömjénben. Csodálkozzunk egyet, hogy a matek kijön itt. 1805-ben 48 évesnek írták be a halotti anyakönyvi bejegyzésébe, így a születési évére 1757-et kapunk, ami meg is egyezik a születési adatával! Ezzel megerősítve a kezdeti feltételezés helyességét a személyével kapcsolatban.

Németh János mindössze 5 éves volt, amikor már elveszítette apját és kettő testvérét is. Apját és a 7 éves bátyját pár hónap különbséggel veszítette el, ami azért az egy 5 éves lelkére kihathatott. De mint mindjárt láthatjuk, hogy öt év múlva az anyját is elveszíti és árván marad 10 évesen. Gondolom, ez sok mindent megmagyaráz Batthyány Lajoshoz való erős kötődéséről. Volt kihez tartoznia, volt egy biztos pont az életében és ezt is elveszítette ott a kivégzéskor a farakáson.

Miháczi Anna 1772.11.06.-án született Ikervárott és ott is hunyt el 1810.09.12.-én. Szülei, azaz János anyai nagyszülei Miháczi József és Cseh Marianna volt. Miháczi Anna 1805-ben elveszítette a férjét és a 7 éves gyerekét pár hónap különbséggel, így visszaköltözött Ikervárra, ahol a népes rokonsága lakott. Ekkor 33 éves volt és újra kezdhette volna az életét, de az 5 évvel későbbi halotti bejegyzése szerint Németh József özvegyeként halt meg 38 évesen, 1810-ben. Bár a halottin 40 éves kora lett megjelölve, de láthatjuk, hogy ezt elég lazán kezelték akkoriban.

Németh János 10 évesen Ikervárott árván maradt, de nem volt egyedül. A faluban éltek a nagyszülei és azok számos gyereke, akik neki nagybácsik, nagynénik voltak. Itt éltek a családjaikkal és gyerekeikkel. Sőt volt még pár család, kikkel többszörös rokonságban álltak, mint például a Cseh és Horváth családok. A Cseh családnév változó volt Tseh, majd Tsaládi, később Családi-ra váltott, a hosszú átmeneti időszakban sok helyen szerepelt "alias" megjegyzéssel mindkettő.

Németh és Miháczi nagyszülőknél gyanítható, hogy mindkét férfinek ez a második házassága volt, tekintve a korkülönbséget és a házasságkötéskor lévő életkorukat. Németéknél a korkülönbség 20 év, János 42, neje Marianna 22 évesnek tartható a házasságkötéskor. Mihácziéknál a korkülönbség 12 év volt, házasságkötéskor István 29 éves, míg Marianna 17 éves volt.

Szokásos ellenőrzés még, hogy az anyák az utolsó szüléskor milyen korúak voltak. Némethné 38 éves, míg Mihácziné 36 éves volt az utolsó gyerekük születésekor. A férfiak vonatkozásában az utolsó fogantatást tekintjük mérvadónak, vagyis egy évet leveszünk a két születési dátum különbségéből. Németh esetén 57 év, Miháczi esetén 47 éves életkorokat kapunk. Vagyis nem találtunk kizáró tényezőt.

Mindkét nagyapa 70 évet élt meg, míg a nagyanyák nem éltek meg ilyen szép kort, Némethné 54, Mihácziné 59 évet élt csak. Tekintve, hogy 1756 előttről nem érhető el adat, lehetséges Németh Józsefnek egy idősebb testvére is, de nem volt beazonosítható. Miháczi Anna a gyereklétrában a negyedik gyerek volt a családban. A két éves gyerek létrafokokat feltételezve, Németéknél az 1759-es évet, míg Mihácziéknál az 1789-et vizsgáltam alaposabban, de egyik esetbe sem volt találat.

Most nem vizsgáltam, hogy hány gyerek hunyt el még gyerekkorban ebből a 16 testvérből, akik mind Ikervárott születtek. Az anyakönyvi bejegyzéseiket lementettem, de nem annyira relevánsak az adatok, így most nem sorolom ide azokat.

Németh János apai nagyszülei 1756 előtt házasodhattak, de arra nézve adat nem érhető el. Az anyai nagyszülei 1764-ben február 26.-án házasodtak Ikervárott. A házassági bejegyzésüket beemelem ide, annak bizonyságául, hogy mindketten tősgyökeres ikerváriak voltak.

Úgy vélem, ilyen családfával teljesen jogosan mondotta Németh János, hogy ikervári.

A másik feltett kérdés az volt, hogy miért éppen ő került Batthyány Lajos gróf mellé kisinasnak?

Anyja 1810-es halálával 10 évesen árva lett, a forrásokból tudjuk, hogy 14 éves volt, amikor Batthyány Lajos mellé került. 1815-ben ment Batthyány Lajos Bécsbe egy magán nevelő intézetbe, ahová már vele tartott Németh János is. Batthyány 8 éves ekkor, János pedig 15 éves, így korban hozzáillett, mert még gyerek is volt, de fiatalként már elvárható volt a felelősség teljes viselkedés is.

Amikor felmerült az igény, hogy kellene valaki Batthyány mellé, akkor éppen kéznél volt egy leinformált gyerek, aki népes rokonsággal rendelkezett a faluban. Vagyis majdnem a fél falu ott volt túsznak, ha a Jancsi nem viselkedik rendesen, akkor lett volna kiken bosszút állni.

Németh János apja József is hajdú volt még a Batthyányiak ikervári birtok szerzése előtt. Elképzelhető, hogy a Batthyányiak 1795-ös jövetelekor veszítette el az állását, vagy előző munkaadójának más érdekeltségében vállalt munkát. Nem tudni hol laktak ekkor, a gyereksorban az ikervári Lajos után van egy elméleti üres helyem 1795-nél.

Viszont a Batthyányiak idején is volt hajdú a családból. Anyai nagybátyja Miháczi József hajdú volt, bizonyítja például Anna lányának a 1808-as halotti bejegyzése. 1810-ben elveszített nejét Bíró Erzsébetet 30 évesen, majd három napra rá Julianna lányát is. Talán ez is hozzájárult, hogy feleség nélkül megoldást kerestek János életére.

1810-ben Batthyány Lajos apja Batthyány József Sándor élt még, 1812-ben hunyt el. 1814-ig volt két év, amikor úri jelenlét korlátozottan volt jelen az ikervári kastélyban. Ekkor a hajdúk pozíciója felértékelődött. Batthyány József Sándor a halálakor mindenét az 5 éves Lajos fiára hagyta.  Nejétől ekkor már külön éltek. Halálakor neje csak addig jött Ikervárra, amig a végrendeletet megszerezte és elvitte magával Bécsbe. Ezzel megakadályozta a végrendelet betartását a Vasvármegyei alispánnak, aki meg nem volt elég keménykezű, ez pedig hozzásegítette Batthyány anyját, hogy kiforgassa a fiát a vagyonából.

Visszatérve a fő kérdéshez, az 1814-es esztendőben "magas" pozícióban voltak jó mentorai Németh Jánosnak. Így kerülhetett Batthyány Lajos mellé.

v20250615