|
  
|
|
Németh János rövid életrajzát gróf Batthyány Lajos életrajzáról szóló könyvből való idézettel indítom.
Farkas Emőd - Gróf Batthyány Lajos Élete (1908)
"Amikor a bécsi intézetbe került, vele ment Jancsi nevű inasa is, hogy a magyar nyelvet el ne felejtse. Ez a Jancsi egy jobbágyuk fia s már 15 éves siheder volt; becsületes, jóindulatú, de gyönge fejű legény, akit a fiatal gróf arra kényszerített, hogy vele együtt tanulja a latin nyelvet. De a fiú fejébe bottal se lehetett volna beleverni a latin szavakat s így nem nagy segítségére volt urának a tanulásban.
Hanem annál nagyobb hűséggel és szeretettel ragaszkodott hozzá. Több is volt ez a Jancsi, mint inas és komornyik, mert a gróf annyira szerette, hogy még halála előtt írt utolsó levelében is megemlékszik róla.
Előbb játszótársa, utóbb bizalmas belső embere volt, aki a gróf szeretetét és bizalmát ritka becsületességgel és szolgálatkészséggel viszonozta."
Úgy vélem, már csak ezért az utolsó egy mondatért megérdemli, hogy megismerjük az életét. Bár a fenti irodalmi szöveget némi fenntartással kell kezelni, mert Batthyány Lajos anyanyelv szempontjából német és horvát tudással rendelkezett, a magyart nem igazán ismerte még ekkor. Jancsi sem volt olyan üresfejű, mert a magyar és a német mellett a mindennapi élethez szükséges olasz konyhanyelvvel is kellett, hogy rendelkezzen. Nem egy hétköznapi földeken vagy állatok mellett dolgozó jobbágy életét élte. Ő egy gróf, illetve első miniszterelnökünk komornyikja volt. Tekintve, hogy Németh Jánosról ez már a sokadik kis cikk, ezért most nem ismétlek meg mindent. Inkább egy átfogó képet szeretnék felvázolni életrajzként, az adatok részletes bizonyításai a korábbi írásokban megtörtént, a mélyebben érdeklődők azokban elolvashatják .
Németh János gyerekkora
Németh János apjának a második házasságában született. Jelen ismereteim alapján ő volt a harmadik gyerekük, ha a gyerekek "születési létráján" egy fok kimaradt. Ha nem, akkor a negyedik volt. De erről még nem rendelkezem információval. 1795-ben kell keresgélni a születését az ismeretlen gyereknek, de a helyszín is ismeretlen. János után még született egy lány testvére is, aki három hónaposan hunyt el.
Apja, Németh József hajdú volt már azelőtt Ikervárott a kastélyban, mielőtt a Batthyányiak Ikervárt birtokba vették volna. Első neje elvesztése után, 35 évesen vette el az akkor 20 éves Miháczi Annát. Mindketten ikervári születésüek voltak. Első gyerekük egy hetesen elhunyt Péterfán, ami Ikervár melletti major volt. Jelen ismeretek alapján a költözésük okaként az erősebb testalkatot, a hajdúságot vagy a molnári alapismeretekkel való rendelkezést feltételezem.
Ne feledjük, hogy Ikervárnál a Rábán már a török időktől volt dokumentáltan malom, illetve a vizsgált időszakban építették meg a malom csatornát és az új malmot Ikervár mellett. A Rábán lévő malom rőzsegátját a víz mindig elvitte és így a Rábán lévő malom üzemeltetése nem volt gazdaságos, ezért volt szükség az új malomra. Másik lehetséges költözködési ok, hogy a kastély előző urának az érdekeltségébe eső területekre ment, mint hajdú Németh József.
|
|
|
|
Beemeltem ide szüleinek a házassági anyakönyvének bejegyzését 1792-ből. A bemondott életkorok nem pontosak, de ezt már kitárgyaltam a ITT, ahol azt bizonyítottam be, hogy teljes joggal mondhatjuk Németh Jánosra, hogy ikervári volt, a rábasömjéni születési helyének ellenére is. Ott még arra is kitértem, hogy mind a négy nagyszülője is ikervári volt.
|
|
|
|
A teljesség kedvéért megismétlem Németh János 1800.03.14.-i rábasömjéni születésének anyakönyvi bejegyzését. Még a keresztszülei is ikerváriak voltak!
|
|
|
|
A 1805-ben, azaz öt éves korában elvesztette pár hónap különbséggel az Édesapját és a 7 éves bátyját. Ezeknek a veszteségeknek az észlelése már megmaradnak egy 5 éves gyerekben. Már csak ketten voltak Édesanyjával és kenyérkereső nélkül maradtak Rábasömjénben. Valószínűleg már abban az évben visszaköltöztek Ikervárra. Anyja ekkor 32 éves volt, tehát újra férjhez is mehetett volna. De a visszaköltözésük után 5 évvel, 1810-ben elhunyt és a halotti bejegyzésben, mint Németh József özvegye szerepelt, vagyis nem ment férjhez többé.
Németh János 10 évesen árvaságra jutott. De nem volt egyedül, mert Ikerváron népes rokonsága volt. Anyai nagybátyja, Miháczi József is hajdú volt Batthyány Lajos apjánál. Így kerülhetett képbe, amikor felmerült az igény, hogy a 7 éves grófi fiúcska mellé kerüljön valaki, aki vigyáz rá és féken tartja. Jancsi ekkor már 14 éves volt, még játszó pajtás is de már felelősséggel bíró is volt.
|
|
|
|
Batthyány Lajos szolgálatában
Gyakorlatilag 1815-től Batthyány Lajos mellett volt élete végéig Németh János. Ez valójában 34 év mindennapos együttlétet jelentett, erre mondják páran, hogy ez már házasságból is sok.
Nem a saját, hanem ura életútja volt a meghatározó számára. Jancsi ment 1815-ben Batthyányival a bécsi nevelőintézetbe, majd 1819 nyarát Ikervárott töltötték, novembertől Batthyányit elkísérte a győri bencésekhez tanulni, ahonnét 1821-ben átment a bécsi iskolákba (nevelőintézet, magántanuló gimnáziumban, majd Möller doktornál tanul). 1826-ban Batthyány katonának állt és Itáliában szolgált, de 1827-ben már, mint huszár Stájerországban és Csehországban állomásozott, vele együtt Jancsi is.
1831-ben Batthyány rangjáról lemondva leszerelt és átvette az ikervári birtokát. Anyjával pereskedett, aki ki akarta semmizni a vagyonából.
Ez után jutott némi állandóság, némi magánélet Német Jánosnak is. 1831 nyarán országunkban is nagy kolera járvány volt. Batthyány hazatelepülése és a gazdaságának beindítása sok tennivalót eredményezett a komornyikja részére is. 1831 - 1839 között viszonylag nyugodtan teltek az évek. Külföldi utazásokkal, házasságokkal és gyerekek születésével tarkítva.
1833. február 5. -én Németh János megházasodott, elvette az uradalmi fővadász lányát, Schumbszky Teréziát. Családfájukról ITT lehet bővebben olvasni. A házassági bejegyzésből megismerhetjük a szülők nevét is szerencsére, mert volt időszak, amikor csak a tanúk nevét rögzítették az anyakönyvekbe.
|
 |
|
Rá egy évre, 1834 decemberében Batthyány is megházasodott és 1839-től a politikai életbe is bekapcsolódott. Értelemszerűen a hű komornyikja mindenhová elkísérte. Gondoljunk csak bele, egy 10 évesen megárvult kisgyerekből lett olyan valaki, aki ismerte a kor nagy embereit. Többször voltak Ikervárott főrangú urak vendégként, illetve később urával együtt a politikai események közeli szemlélőjeként személyesen ismerte Széchenyit, Deákot, Kossuthot, Eszterházy Pált, Eötvös Józsefet, hogy csak pár prominens nevet említsek. Ekkor nem arra kell gondolni, hogy egyszer látta őket távolról, hanem tudni kellett ezen urak szokásairól, mit szeretnek, mit nem, kik ők, milyen posztot töltenek be, stb.
Németh János 1849-ben Batthyány kivégzése utáni vizsgálatok során tett vallomásában ikervárinak vallotta magát és 5 gyerekes apának mondotta magát. A családfáját beemeltem ide, ITT bővebben olvasható a gyerekeiről.
|
|
|
|
1849. január 9.-én Batthyányt Lajost lefogták Pesten, előbb a budai börtönben őrizték, majd Laibach-ba, Pozsonyba, majd Olmütz-be szállították a nyáron a több fogollyal együtt. Németh János elkísérte urát ezekre a helyekre is.
A halálos itélet, a kivégzés, Batthyány Lajos halála nagyon megrázta Németh Jánost, barátját és életének támaszát, biztos pontját veszítette el akkor egy pillanat alatt az Újépület melletti fapiacon, 1849. október 6.-án.
Batthyány Lajos és Németh János kapcsolatát jól mutatja, hogy még a siralomházban a feleségének írt búcsúlevelében is megemlékezett az ő Jancsijáról. Így írt:
"Szegény, hű Jancsimat ajánlom neked; lásd el őt, megérdemelte irántam."
Erről ITT és ITT olvasható az oldalon is.
|
|
|
|
|
Élete Batthyány Lajos kivégzése után
A kivégzés után vizsgálat történt, hogy hogyan jutott Batthyány Lajos a kis tőrkéshez hozzá amivel megsebesítette magát, hogy az akasztást elkerülje. Németh Jánost is többször kikérdezték, végül 13.-án elengedték. Mária lánya visszaemlékezése alapján 15.-én Teréz napra ért haza a kivégzés hírével Ikervárra. Erről ITT lehet olvasni bővebben. Bár van némi ellentmondás, mert az ikervári anyakönyvbe 12.-e előtt kellett hogy bekerüljön a hír, ha a plébános folyamatosan írta.
A fenti forrás cikkből tudhatjuk, hogy ugyan az ikervári birtokot 1849-ben elkobozta a kincstár, de Zichy János gróf, Batthyány feleségének öccse kibérelte a birtokot, hogy ne hordják szét a Batthyány árváinak örökségét.
Ekkor Németh János várnagy volt Ikerváron. Sőt, amikor a birtokot visszavásárolta Batthyány özvegye, azután az élete végéig betöltötte ezt a posztot. Batthyány neje megbecsülte a sokéves szolgálatát férje mellett. Betegségében is meglátogatta Jánost és a temetésére is eljött Dákáról Elemér fiával.
Németh János 1870.09.18.-án hunyt el 70 évesen, abban a kis házban, aminek a földjét Batthyánytól kapta és a 116-os házszámmal bírt abban az időben. Németh Jánosnak a kastélyban is volt lakása, de ide a Rába partjára építkezett a halász ház mellé.
|
|
|
|
A felesége már 1854-ben elhunyt Ikervárott. A 116-os ház a rokonság több tagjának volt menedéke és végső helye. Itt halt meg anyósa Majer Anna (1862), Bibel Borbála (1863) - gyerekeinek keresztanyja, valamint kis és nagy gyerekeiből is többen (1843 - 1868 között öten hunytak el). Vagyis úgy érezhette Németh János, hogy már sokakat túl élt, sok vesztesége volt.
De időzzünk el kicsit a halála dátumánál. 1870. június 9.-én volt Batthyány újratemetése Pesten, ahol betegsége folytán már nem tudott ott lenni Németh János. Vélhetően már márciusban is olyan beteg lehetett, ami meggátolta abban, hogy a Ferenciek templomában ott legyen, amikor Batthyány koporsóját kiemelték a rejtekéből. Egyrészt Batthyány Elemér biztos meghívta, hisz János jobban tudta volna azonosítani Batthyányit, mint ő, aki 1849-ben még csak kettő éves volt. Ha Németh János ezen a kettő eseményen részt vett volna, akkor a korabeli tudósításokban biztosan megírták volna.
Az, hogy nem tudott elmenni az azonosításra és a temetésre sem, biztosan nagy lelki bánatot okozott neki és talán még a közeli halálához is hozzájárulhatott. De Batthyány Lajos újratemetése megnyugvást is adhatott számára, hogy a szeretett ura és barátja megkapta végső, méltó nyugvóhelyét. Azt szerencsére nem élte meg már, hogy barbárok feldúlták a mauzóleumot többször is.
Az életrajzát egy a haláláról megjelent újsághírrel zárnám, a többi ilyen hír ITT olvasható el. Az adatok ugyan nem pontosak, csak 70 éves volt és 18.-án hunyt el, de a lényeg a megemlékezés az emberről, aki hűséggel szolgálta a miniszterelnökünket, Batthyány Lajos grófot egy életen keresztül.
|
|
|
|
Ide a végére még készítettem egy rövid időrendi áttekintést Németh János életvonaláról. Látható, hogy poziciójából fakadóan életére Batthyány Lajos élete volt a meghatározó.
|
|
|
|
Németh János születésének 225., jobban mondva halálának 155. évfordulójára, azaz szeptember közepére tervezem az életrajzának nyomtatott sajtóban megjeleníthető változatának összeállítását az eddigi kutakodásaim alapján. Bár nem tudom, hogy miért szokás az ilyen évfordulók ünneplése. Hisz azért emlékezünk többnyire valakire, mert a születése és halála között tett valami megemlékezésre méltót cselekedetet.
|
