Németh János gróf Batthyány Lajos inasa volt, akit kiskorától haláláig szolgált. Egy másik cikk már felvillantotta az emlékét, ami ITT olvasható.
Kérdés, hogy mi történt vele Batthyányi 1849-es halálát követően. Hol lakott, mivel foglalkozott? Kutakodásom több kérdést és feltevést felvetett. A hol lakottra kaptunk választ, a mivel is foglalkozott megfejtése még hátra van.
Felmerült, hogy hol lehet a sírja. Sírhelyével kapcsolatban számomra is meglepő módon, találtam kiindulási alapot. Ráadásul olyan jellel, amit én még tudok értelmezni, alátámasztani a családi kötödés alapján.
Talán a figyelmes olvasónak feltűnt, hogy az előző cikk újság híreiben szeptember 26.-a szerepelt a halál időpontjaként megjelölve. Illetve a lap alján szereplő könyvben: Friedreich Endre - Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai – 1927-ben kiadott különlenyomatában 1870. szeptember 18.-a szerepel. Ennek a dátumnak a hitelese forrása Kováts Lajos (1886.11.26 - 1953.04.14) ikervári plébános volt, aki 1915.04.01-től 1953-as haláláig töltötte be a szolgálatát a faluban. Neki nem volt nehéz dolga a halálozási dátum felfedésével kapcsolatban. Mai szlenggel szólva, hardvere is és szoftvere is volt a feltáráshoz. Lefordítva, birtokában volt az 1870-es Halotti anyakönyv és latinul is tudott.
Nálánál nehezebb dolga volt Barta-Pados Katalinnak, aki fáradságot és időt nem sajnálva bejárta ugyanezt az utat és megszerezte az eredeti forrást, az 1870-es Halotti anyakönyv idevonatkozó részletét. Köszönet érte.
A naplót latinul vezették, nem is géppel írták, ráadásul ott rövidítettek, ahol tudtak. A cirkalmas, betűfejtős írásról már nem is beszélve, szóval a zsákmány megszerzése nem olyan egyszerű lehetett. Köszönet érte. De mit is tudhattunk meg?
A halálának időpontja szeptember 18.-a, eltemették 20.-án. A hírekben szereplő 26.-a valószínűleg az első kézzel írott hírben szereplő nulla félreolvasásából lett hatos. Amin nagyon nem is csodálkozom, mert a tintás-tollas-cikornyás írások karakterei sokszor nem egyértelműek. Ha pedig a hibás adat bekerül a rendszerbe az nem ereszti könnyen, mindenki azt követte.
A temetést és a Halotti anyakönyv vezetését az akkori plébános Somogyi József végezte, aki 1860 és 1886 között szolgált Ikervárott.
A napló fejlécét megnézve, láthatjuk, hogy átesett némi magyarosításon, majd a következő sorban átrendezett rubrikákba más információkat rögzítettek. A közléshez megfelelően a minket érdeklő 25-ös sort hozzáillesztettem az oldalon másodikként szereplő 19-eshez, amiben még teljesebb a kitöltés, mert utána tulajdonképpen egyfajta "macskakörmözéssel" jelezték az azonosságot.
Az első adatmezőből megtudjuk, hogy szeptember 18.-án halt meg Németh János.
A másodikból, tekintve az egyház könyvelési előírását, a neveket is átfordították latinra, így lett a Jánosból Joannes.
Amit ugyan nem látunk, de fontos, hogy nem szerepel az anyja neve ebben a mezőben, ez megerősíti azt, hogy Rábasömjéni származású volt. A bejegyzések azzal kezdődtek, hogy az anya neve és hozzá kötve a filia / lánya, filius / fia megjegyzések. Ugyanebben a rubrikában kellene látnunk a conjugis, azaz a házastárs megnevezését is. Hiánya azt jelzi, hogy nem házasodott meg.
Amit látunk, hogy a foglalkozásának comerarius, azaz kereskedő lett beírva. Illetve kapcsolatban volt Batthyány gróffal. A mező sarkában látható R6-osról csak találgatni tudom, hogy talán a római katolikusra utalhat, ezen a részen mindenhol ez szerepel.
|
A harmadik mezőből megtudhatjuk, hogy Ikervári lakosként került könyvelésre, ekkor még több majorság is idetartozott ez azért volt fontos. Valamint a 116-os házhelyen élt. Ez egy fontos felfedezés számunkra, ami elindulási irányt is ad és több feltételezést is megenged. De korai az öröm, mert az 1857-től kezdődő kataszteri térképek és a hozzá kapcsolható legelős térképek nem mindenben egyeznek meg. A jobb oldali falurészlet az Ady utca Rába felöli házait mutatja, fent van észak tájolással. A kép jobb oldali vastag piros azt jelzi, hogy az az urasági birtok határa, vagyis nem a falu része volt a kastély és parkja. A kék pedig a Rábát mutatja, ami akkor még abban az ágban folyt, ezt a kanyart átvágták később és csak áradáskor tellett meg vízzel ez a patkó holtág. A felső térkép a 116-os házat a mai Szent István utcában jelzi. Érdemes megnézni a másik jelzett területet, mert azt beszínezték, mintegy jelezve, hogy más a státusza. A másik térképen Urasági felírat szerepel a telken, melyen az utcafronton két ház áll. Ezt a képet a felírat olvashatósága végett átforgattam 180 fokkal. De valójában ezek csak kiindulások számunkra, mert a "későbbi", térképen ezen az urasági területen találjuk meg a 116-os házhelyet. |
|
|
|
Itt az 1857-es felmérésen alapuló 1865-ös falu térkép, melyen legalul a 116-os ház szerepel Németh János lakhelyként. Miért vélhetjük hitelesnek? 1849-ben elkobozták a kastélyt az osztrákok, valószínűleg nem volt gondjuk a kis faluvégi falusi házra, ahol a cselédség lakott, nem volt miért kitelepíteni őket onnét. Mivel Batthyány éltében Németh János a kastélyban lakott, így nem volt számára fontos a ház és a föld vásárlása. De amikor urát kivégezték és annak családja emigrált, valahol le kellett telepednie, vélhetően a róla való gondoskodás részeként kapta meg ezt a területet. További érdekesség, hogy ugyanezen térképen a temető melletti területe is a 116-os házhelyhez van rendelve. |
|
|
Sajnos a feliratot még nem tudtam megfejteni, de akár Németh János kereskedő mivoltával is kapcsolatban lehet ez a terület. Ne feledjük, hogy Németh János 50 évesen már nem valószínű, hogy mezőgazdasággal, vagy állattartással próbálkozott volna. A kereskedő mivoltát alátámasztja a nyelv ismerete, németül folyékonyan beszélt, olaszul és tán még latinul is értett. 30-40 év szolgálat alatt is félrerakhatott valamennyit, de biztos kapott megfelelő végkielégítést a családtól. Ezen összegből tudott befektetni. Nagyon nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy az ikervári LÓISKOLÁHOZ köze lett volna, hisz a katonaság, az úri közegben való mozgás sok tudást adhatott ezen a téren számára. |
Visszatérve a Halotti anyakönyvhöz, a következőket tudhatjuk még meg Németh Jánosról. Neme férfi, 70 éves korában halt meg, halálának okaként marcimus senilis szerepel, azaz öregkori halál, elgyengülés. Szeptember 20.-án temette el Somogyi József helyi plébános, a helyi temetőben.
Ekkor már a ma is használatos temetőbe temetkeztek, aminek a területét még Batthyány Lajos apja adományozott a falunak az 1807-ben. Egy a temető rajzát tartalmazó "térképen" sikerült beazonosítani egy Németh János sírhelyet, ami egyes sírhely, és az észak-keleti oldalon volt.
A sírhely nem található meg ma már, a két oldalsó szomszéd összenőtt felette, pár fényképet is készítettem a területről az utókornak. Vélelmezhetően 2005-ben került felszámolásra a sírhely, amikor a mellette lévő sírból két helyes parcellát alakítottak ki. Személyiségi jogok végett a "térképet" és a fotókat nem közlöm itt, de a hivatal nyilvántartása alapján visszakereshető. Bár nem tudom, hogy a régi adatokat nem törlik-e az újabbak véglegesen.
A temetői "térképen" Németh Jánosénak tulajdonított sírhely feletti sorban voltak a gyereksírok. A térképen nevesített utolsó sírhelyben Édesapám 1942-ben csecsemőként meghalt testvére volt, Németh Jánosé fellett. A sírt 2006-ban engedtem el a sorban utolsóként. A "térkép" hitelességét ezen adata alátámasztja számomra. Vagyis a felíratok nem téves leolvasás és figyelmetlen rögzítés során kerültek oda, mivel ezek már nem láthatók 2005 óta. A korábbi adatokból kerültek átvezetésre a térképre. Természetesen ezek még utánjárást, pontosítást kívánnak, de jelen információk erre engednek következtetni.
Tényleges előre lépést az hozhat, ha a két mellette, illetve az előtte lévő sorokban lévő sírhelyek hozzátartozói körülnéznének a családi fotók között és a temetésekkor készült képek hátterében megnéznék, hogy milyen kereszt volt azon a helyen. Tekintve, hogy a 215 éves temetőben ugyanarra a területre történtek rátemetések, így nem szokatlan az elhagyott területek felhasználása. Ahhoz, hogy a 2000-es évekbeli temetői térképen is nevesítve legyen a sírhely, ahhoz valamilyen kő emlékműnek kellett lennie, hogy a 130 évig megmaradjon, családi karbantartás nélkül.
Ha már itt a gyerekhalandóságról esett szó fentebb, akkor érdemes a kor viszonyaira jellemző számokat megnézni. A Halotti anyakönyv vizsgált két oldala az 1870 második félévét tartalmazza. Ebből megtudhatjuk, hogy az első félévben 18-an haltak meg, míg a második félévben 17-en.
A második félév 17 halottjából ketten voltak öregségi halottak (70 évesek), egy fő 38 évesen hectica - tüdőbajos lázban és egy fő 18 évesen affesio fulmonum - villámcsapás következtében halt meg.
A fennmaradt 13 halott mind 10 év alatti gyerek volt, ebből 8-an a kettő évüket sem élték meg.
