Németh János életét és családfáját feltárva a születésének 225., jobban mondva halálának 155. évfordulóján, szeptember 18.-án szerettem volna az életrajzának egy rövid változatát eljutatni a megyei újságon keresztül az érdeklődőkhöz.

A Vas Népe újságba beküldtem még időben, válaszra sem méltattak. Pedig tavaly ősszel leközöltek egy cikket képekkel ugyanebben a témában, amely nem tartalmazott konkrétumokat és új információkat sem. Valószínűleg nem voltam eléggé bulváros.

Tettem még egy próbát egy megyei szaklappal is, bár visszajelzés még onnét sem jött. Tovább nem próbálkozok, hiszen itt megtalálható lesz Németh János életrajzának dióhéjba csomagolt nyomtatott változatának elérhetősége bárkinek. A  Google biztosítja a hozzáférést sokáig, míg egy nyomtatott sajtóhoz való hozzáférés idővel beszűkül.

Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk hű szolgájának élete

Megemlékezés Németh János életéről a születésének 225. és halálának 155. évfordulójára.

Ikervár helytörténetével foglalkozva, felmerült bennem a kérdés, hogy miért egy rábasömjéni születésű gyerek került a 7 éves Batthyány Lajos mellé? Kutakodásom eredményeképpen egy rövid nyomtatásban megjeleníthető életrajzot tennék közre a leszármazottak és az érdeklődők számára.

Mit is tudtunk Németh János életéről eddig?

Rábasömjénben született 1800.03.14.-én, 14 éves korától szolgálta Batthyány Lajost, annak 1849.október 6.-ai kivégzéséig. Batthyány, hogy az akasztást elkerülje egy kis tőrkéssel megsebezte a nyakát. A kés hozzákerülése végett Németh Jánost is kihallgatták kétszer, amit jegyzőkönyvbe is rögzítettek. Ekkor ikervárinak vallotta magát és öt gyerekes apának. Batthyány kivégzését egy farakásról nézte végig, amiről ájultan esett le. Addigi magánéletéről és további sorsáról nem voltak elérhetők információk, csak a halálhíre jelent meg 1870 októberében több újságban.

Németh János gyerekkora.

Apja Németh József hajdú volt még mielőtt a Batthyányiak Ikervárra költöztek volna. Első felesége meghalt, második felesége Miháczi Anna volt és az első gyerekük is Ikervárott született és hunyt el. Ezután költözködtek Molnáriba, majd Rábasömjénbe. Öt éves volt, amikor elvesztette apját és 7 éves bátyját. Anyjával egyedül maradtak és visszaköltöztek Ikervárra, ahol 10 éves korában elhunyt az anyja is. Árván maradt, de a szüleinek sok testvére élt a faluban. Abban az időben anyai nagybátyja Miháczi József hajdú volt a Batthyányiaknál. Így kerülhetett a 14 éves árva fiú a grófi csemete mellé, hogy vigyázzon rá és szolgálja. Németh János szülei és nagyszülei is ikerváriak voltak, tekintve, hogy 5 éves korától, azaz emlékezete óta ott élt, így jogosan vallotta magát ikervárinak.

Élete Batthyány mellett

Élete elválaszthatatlanul összefonódott Batthyányiéval, 35 évig szolgálta hűséggel. Az életútjáról összeállítottam egy rövid időrendi táblázatot, ami itt látható.

Családi élete

1833-ban feleségül veszi az uradalmi fővadász lányát, Schumbszky Teréziát, aki ekkor 19 éves és az Ikervár melletti Czomaházán született. 1834 és 1848 között kilenc gyerekük született, de három nem érte meg az egy éves kort sem, majd az egyik 4 és egy másik 22 évesen hunyt el. Négy gyereke érte meg a felnőtt kort. Felesége 34 évesen szülte az utolsó gyereküket és 40 évesen hunyt el 1854-ben.

Batthyány kivégzésekor mi történt vele?

Ismert, hogy Németh János egy farakásról nézte végig a kivégzést és amikor a lövések eldördültek ájultan esett le a farakásról. Mi válthatta ki ezt a heves reakciót? Gondoljunk csak bele, hogy abban a pillanatban elveszítette azt, akivel 35 éven keresztül nap, mint nap együtt volt. Urát és barátját, mert nem lehetett volna olyan hűen szolgálni barátság nélkül. Németh János 10 évesen árva maradt, 14 éves korától életének támasza volt Batthyány 35 éven keresztül. Mindezt elfújta a puskapor egy pillanat alatt. Talán így megérthető az önkéntelen reakciója.

1849 utáni élete

Pár nappal a kivégzés után hazatért a hírrel Ikervárra, ahol sok érdeklődő felkereste a hiteles szemtanút. Érdekes tény, hogy miközben a fáma szerint Batthyány holttestének elrejtése titokban történt a Pesti Ferences templomban, addig október 12.-e előtt már bevezették az ikervári Halotti anyakönyvbe hol nyugszik Batthyány Lajos. Vagyis nem is volt olyan nagy titok, a titok. Németh János hazatért Ikervárra és ott is maradt az 1870-ben bekövetkezett haláláig. Mária lányának visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a Batthyányiak élete végéig megtartották várnagyi minőségében Ikervárott. Németh János betegsége folytán már nem tudott ott lenni Batthyány hamvainak 1870-es feltárásakor, amikor kinyitották a Ferencesek altemplomába befalazott sírt. Batthyány 1870. június 9.-ei újratemetésen sem tudott ott lenni Pesten. De valószínűleg lelki békére lelt abban, hogy ura és barátja elnyerte a méltó megbecsülést és a végső nyughelyét. Szeptemberben elhunyt ő is, temetésén Batthyány özvegye, Zichy Antónia és fia Batthyány Elemér is ott volt. Valószínűleg az ő közbenjárásuk révén Németh János halálhíre több fővárosi napilapban is megjelent október elején.

Mesébe illő életút? A kis árva gyereket kiválasztják és világot lát, majd közelről meg ismeri az ország jelentős politikai személyeit? Azzal, hogy Batthyányt szolgálta, maga módján szolgálta az 1848-as szabadságharcot is. Batthyány a feleségének írt búcsúlevelében megemlékezett az ő Jancsijáról:

„szegény kis Jancsimat figyelmedbe ajánlom, feltétlenül gondoskodjál róla, megszolgálta ő azt körülöttem.”

Készítette: Nagy Dezső ikervári származású, nyugdíjas villamosmérnök, helytörténeti kutakodó, a www.ikervarert.hu tulajdonosa, szerkesztője, írója.

Kutakodásom során feltártam Németh János életét, olyan részletesen, amely eddig szakmai körökben sem volt ismeretes. A több kerekebb évforduló együttállása végett döntöttem, hogy felajánlom a megjelenésre egy rövid vázlatban az életútját.

Természetesen nem csak úgy ajánlottam fel az írást önmagában, hanem biztosítottam a tartalom ellenőrizhetőségét is, amit most is megtennék. Ha valakit érdekelnek az anyakönyvi bejegyzések és a több információ, az alábbiakban ellenőrizhetik és tájékozódhat még az alábbi linkeken.

Németh János gyerekkora, Batthyány szolgálatában, élete Batthyány kivégzése után

Németh János házassága, gyerekei, vallomása ikervári származásáról

Németh János és nejének Schumbszky Teréz szülei és testvéreik, házassági bejegyzésük

Egy dédunoka, a szombathelyi-szőllősi Németh János kanonok származási családfája

Németh János lányának a visszaemlékezésének feldolgozása egy 1927-es cikk alapján

Németh János ikervári származásának bizonyítása, szülein és nagyszülein keresztül

Németh János halálának megemlékezései a korabeli sajtókban (1870)

1870-ben Németh János halálának híre megjelent a Vasárnapi Újságban, a Fővárosi Lapokban, a Magyarország és a Nagyvilágban, a Honban, az Ellenőrben, a Pesti Naplóban!!! 2025-ben egy megyei lapba nem fért bele a rövid élete sem.

Ha netán valaki a nyomtatott sajtóban gondolkozik és a fenti 666 szavasnál több helye lenne, vagy képekre is van kapacitása, az írjon egy mailt.

Tekintve a dióhéj változatot. Szeretnék itt egy kis kitérőt tenni. Az ikonhoz felhasznált fél dióhéj képe, a tavaly eladott ikervári házunk ikonikus ikerdiófájáról származik.

Története csak annyi, hogy a másik diófáról a leeső dió kihajtott. Akkoriban a temetőbe szánt virágok ágyása volt itt, levirágzásuk idején még nem lehetett látni a kis diófát így a kasza áldozata lett. De nem adta fel! A kis tönkje két oldalán hozott a következő éven két hajtást. Tekintve a közös gyökeret, nagyon vékonykák voltak. Édesapám, hogy nem dőljenek el a kis szárak egymásba tekerte őket. Így is nőttek fel, egymásba kapaszkodva. Nem mondom, hogy sorsuk ugyanolyan volt. Mert amíg egyikük kapta az északi szelet a lombjába, addig a másik a déli napot élvezhette. De az élet már csak ilyen, helyezkedni tudni kell, nem elég csak megszületni. Bár sajnos vannak, akiknek elég csak megszületni és nem kell semmit hozzátenni az életükhöz, a társadalom hasznára.

v20251001