|
A SZABADMÜVELŐDÉS ALKALMAI IKERVÁRON
Ünnepélyek
"Az ünnepély a társadalom kisebb vagy nagyobb egységének kulturális jellegű megmozdulása valamilyen alkalmi cél szolgálatára. Rendezhető ünnepély valamilyen eszme hatásának elmélyítésére, történelmi események évfordulóján, valamely munkaszakasz határnapján, valamely rendkívüli esemény jelentőségének kiemelésére." /30./
Célszerű minél szélesebb társadalmi hátteret adni az ünnepélynek, hiszen minél nagyobb tömeg vesz részt, annál nagyobb a jelentősége, az ünnepélyen hirdetett eszme hatóereje. Pontos a széles tömegek megmozgatása azért is, mert a társadalom erkölcsi nevelésének ellenállhatatlan pedagógiai módszere a nagy eszmék jegyében való összefogás, s ezzel fokozható az együvé tartozás érzése. /31./
Az ünnepélyekről, azok lebonyolításáról - különösen gondolva itt a hazafias ünnepélyekre - kevés adat, írásos anyag áll rendelkezésemre hiszen ezekről ritkán készítettek terveket, beszámolókat. Mégis, a kisebb utalásokból, a visszaemlékezésekből arra lehet következtetni, hogy méltóképpen megünnepeltek nemzeti évfordulóinkat és egy-egy nagy mezőgazdasági munka befejezésekor is sok embert megmozgató ünnepélyeket tartottak.
Az ünnepélyek megszervezésében kiemelkedő szerepet azok az emberek játszottak, akik a művelődés más területein is igen komoly munkát fejtettek ki. Itt elsősorban a tanítókra és a különböző szervezetek, egyesületek vezetőire kell gondolni elsősorban akik mozgósították a tagokat az színvonalas lebonyolítás érdekében.
Fábián Imre visszaemlékezése szerint a Batthyány kastélyban lévő "Jó Pásztor" leánynevelő intézet tagjai is részt vettek a falu kulturális életében, hiszen nagyobb ünnepélyeken, például május 1, augusztus 20., stb. fellépett tánccsoportjuk és énekkaruk. /32./
A falu fiataljai az ünnepélyeken szavaltak, énekeltek, táncoltak, jeleneteket adtak elő.
A mozgalmi dalokat Pupp Lajos tanította be saját lakásán. Az ügyvezetői jelentések bizonyítják, hogy 1947-ben megünnepelték az 1848-49-es szabadságharc évfordulóját, s ez alkalomból műsort szerveztek. A műsorban Petőfi vers, a Himnusz, még egy Petőfi költemény; a Nemzeti dal, ünnepi beszéd és Petőfi versek megelevenítése szerepelt. /33./
A következő évben tehát, 1948-ban jóval nagyobb szabású ünnepélyt rendeztek a szabadművelődési felügyelőség igyekezett támogatni ezeket a nagy megmozdulásokat a szabadságharc 100. évfordulóján. Éppen ezért 1947-ben létrehozták a jubileumi ünnepélyeket előkészítő bizottságot, melynek megalakulásáról a korabeli sajtó így számol be:
A gyűlésen "... a szabadművelődési felügyelőség programjának ismertetésére került sor. A program szerint 1848 megünneplésére szellemi szabadságharc megindítása lenne a legméltóbb.
Több felszólalás után az értekezlet elhatározta, hogy megalakítja a 48-as bizottságot és a szűkebb körű intézőbizottságot. A 48-as bizottságban részt vesznek a pártok, társadalmi szervek, üzemek és iskolák képviselői, az intézőbizottság viszont az ifjúsági szervezetek képviselőiből alakul." /34./
A bizottság megalakulása és felhívása után már 1947-ben megindult a megye falvaiban az előkészítő munka. Hogy községünkben ezt a munkát mennyire komolyan vették, azt bizonyítja az alábbiakban közölt levél, amelyet a szabadművelődési felügyelő küldött 1947. december 23-án az ikervári fiataloknak. "
"Őszinte örömmel töltött el az a körülmény, hogy vármegye községei közül Ikervár község ifjúsága átérezte azoknak a történelmi feladatodnak a fontosságát, melyek a szabadságharc 100 éves évfordulójának megünneplésével reá hárultak. Nem törődve a felmerülő akadályokkal, máris országos viszonylatban is oly nagyszerű munkát végeztek, hogy az addig elért eredményeiket az országos 48-as ifjúsági bizottság központi közlönyében is méltatta. Látva Ikervár község ifjúságának eme lelkesedését, az országos 48-as ifjúsági bizottság s a Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség őszinte elismerését a köszönetét tolmácsolom, ezért az eredményes és nagyszerű munkáért, amelyet a 48-as mozgalom keretében eddig felmutattak.
Kérem, hogy ezen az úton haladva folytassák a 48-as hősök megkezdett munkáját a szabad és boldog Magyarország felépítéséért." /35./
Ilyen jó előkészítés után bizonyára az ünnepély nagyon jól sikerült, hiszen az emberek emlékezetében még ma is él.
Komáromi Mária, az akkori szabadművelődési ügyvezető mesélte el emlékeit.
Az ünnepélyt az iskola udvarán tartották. A terület szép elrendezését, a világítás szerelését a fiatal legények végezték.
Kovács Bajos plébános tartott ünnepi beszédet, s abban főleg Batthyány Lajos tevékenységéről, érdemeiről szólt, hiszen Batthyány községünkben nevelkedett.
Az ünnepi műsorból is emlékezetében maradt néhány részlet: Petőfi Szülőföldemen című versét szavalta Stekovics Anna, aki mögött szavalókórus állt, akik a refrént az első versszakban halkan zümmögték, a másodikban alig hallhatóan énekelték, a harmadiktól pedig hangosan dalolták. /"Cserebogár, sárga cserebogár"/
Az ünnepélyt népitánc bemutató zárta, melyet a falu fiatal lányai és legényei adták elő. /36./
1948. december 12-én községünkben Bem ünnepélyt rendeztek, melyről az ikervári körjegyző így számolt be a járási főjegyzőnek:
"Tegnap Ikervár községben Bem ünnepély volt nagymise után a községi nemzeti bizottság rendezésében, az egyik általános iskolai tanteremben." /37./
1949 februárjában ismét ünnepitek: "Ikervár községben a Vöröshadsereg fennállásának 31 éves évfordulója megünneplése volt folyó hó 23-án este 7 órakor a mozihelyiségben, és utána kultúrfilm lejátszása.
Az ünnepi beszédet Klapszki járási MDP titkár ur tartotta."- jelentette a körjegyző. /38./
Az április 4-i népünnepélyről is beszámolt a járási főjegyző:
"Ikervár községben mintegy 1500 főnyi néptömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Szabó Imre országgyűlési képviselő beszédét, ... délután sportverseny volt, a tűzoltó testület és az ezüstkalászos gazdák sportoló tagjai között egy barátságos futball mérkőzést játszottak." /39./
Nem csak az évfordulók méltó megünneplésére gyűlt össze a falu népe, hanem egyéb ünnepélyeken is.
1947-ben a társadalmi ünnepélyeken kívül mikulás estet, karácsonyi ünnepélyt és anyák napi megemlékezést is tartottak az ügyvezető jelentése szerint. /40./
A legnagyobb sikere az arató ünnepélynek és a szüreti mulatságnak volt. Már a felszabadulás előtt is megrendezték ezeket így hagyományuk volt. Ezek az alkalmak a falu lakóinak legszélesebb skáláját mozgatták, szinte mindenki nagy várakozással tekintett elébe, hiszen a jól végzett munka öröme töltötte el szívüket.
Minden évben megrendezték ezeket a vidám ünnepeket, nagyon szívesen emlékeznek rá azok az emberek, akik részt vettek a vigasságokon.
Az aratóünnepélyt már 1945-ben is megrendezték. A szervezést Fábián Imre és Gazdag Gyula vállalta magára. A templom udvarán zajlott le az esemény, viszonylag kevés számú közönség előtt.
Az ünnepi beszédet Nagy József tartotta, aki előtte Ady Hadak útján című versét is elszavalta. Az ünnepséget a férfikar Barázdában, zöld búzában kezdetű dala zárta. /41./
Az 1946-os aratóünnepélyt a Kalász és a Kalot rendezte július 14-én. Erről készült az alábbi jelentés az Ikervári Kalot Ifjúság tavaszi és nyári egyesületi működéséről szóló dokumentumában.
"13-án délután felállította az ifjúság a templom kertben a szabadtéri színpadot és ugyanakkor a szerház udvarán elkészítette a helyet a másnapi mulatságra. Külön meg kell említenünk, hogy a mulatság megszervezésébe belevontuk a nem Kalot tagokat is, aminek igen jó hatása volt a rajtunk kívül állók soraiban és ezzel rokonszenvet szereztünk egyesületünknek. 14-én verőfényes napra virradunk. Reggel összehordtuk a padokat és székeket és feldíszítettük a színpadot, és diszkaput állítottunk. Délután 1 órára gyülekezett az ifjúság az iskola udvarán, ugyanakkor hatalmas tömeg indult az ünnepély színhelyére és a Kalot rendezőgárda irányította az elhelyezést, ami ünnepélyes rendben és fegyelemben történt. 2 órakor az iskola udvarán felállott az ifjúság a következő sorrendben: legelöl az ifjúsági elnök arató koszorúval és mellette a két Kalász lány, az új termés frissen sült kenyerével és kalácsával. Utána következett a leányok táncos csoportja, majd a vigadó páros tánc díszes 32-es csoportja, utána az énekkar és végül a többi Kalot tagok. Főtisztelendő úr pár szóval figyelmeztette az ifjúságot a rendre és fegyelemre, majd vezetésével népdalok éneklése mellett kezdődött meg az ifjúság felvonulása. Az ünnepély műsora a kö-vetkező volt: Gazdag József konferáló köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket és elénekeltük közösen a Himnuszt.
1. / Búzafüzér és terményátadás
2. / Virágok vetélkedése - előadják: a leányok
3. / Mentes Mihály: Buza és Kalászgyűjtők című versei elmondja: Szekeres Károly
4. / Párbeszédes jelenet a Zsellér fia című népszínműből. Előadják: Emmer István és Lakatos Géza
5. / Népi táncok I. rész. Bemutatják: a leányok
6. / Pável Ágoston: Kenyér című verség szavalja Stekovics József
7. / Három népdal - 4 szólamban. Énekli a férfikar.
8. / Móra Ferenc: Kenyérért való imádság. Szavalja: Kuglicz Mária
9. / Népi táncok II. rész. Bemutatják a leányok. 10./ "Magyar vetés" - szavalókórus. Előadják a legények.
11. / Vigadó páros tánc. Bemutatja a leányok és legények 32-es csoportja.
12. / Ünnepéi beszéd. Mondja: Kalamár Ernő zárdalelkész, Kalot vezető.
Befejezésül Kalász és Kalot induló.
Az ünnepély igen nagy sikerrel végződött és az egész falu lelkesen beszélt az ifjúság első nagy ünnepélyes kiállásáról. Az ünnepély után rendben felállított ifjúság magyar népdalokat énekelve vonult a falun végig a vezetők kíséretében, és az egész falu igen nagy örömmel látta és élvezte ezt a szép rendben és jókedvben fölvonuló ifjúságot. A mulatság színhelyére érve a Kalász és Kalot ifjak nyitották meg táncaikkal a régen várt mulatságot..."
Az eddigiekben idézett dokumentum az ünnepélyen elmondott beszédből is tartalmaz részletet.
Az 1947-es aratóünnepélyről fényképek is tanúskodnak.
Az üvegcsárdást férfiak táncolták, köztük Pupp Lajos, Farkas János, Szabó János, Jámbor Antal, Bencze Miklós, Gecse Lajos, Horváth Béla és Faiszt Kelemen.
A férfiak üvegcsárdást táncolnak.
A legények a lányokkal közösen magyaros táncokat adtak elő.
A táncokat Komáromi Mária, az akkori ügyvezető tanította. Mindenki a saját ruhájában táncolt. A lányok maguk készítették a fehér sifon szoknyát, a zöld kötényt, a piros mellényt és a pártát is. /42./
Az ünnepélyről a körjegyző is beszámolt: "Iskolán kívüli kulturális élet keretében zajlott le a közel-múltban Ikervárott az ifjúsági Kalot és Kalász arató ünnepély megtartása, amelyet táncmulatság zárt be." /43./
A falu legvidámabb eseménye volt a szüreti mulatság. Már a felszabadulás előtt is évenként megrendezték így a ruhák jó része az általam bemutatott időben már rendelkezésükre állt, de a grófi kastélyban felhalmozódott ruhákat is felhasználták 1945 után. A vigaszságot komoly szervezőmunka előzte meg, amelyek során összehívták a fiatalokat, mindent megbeszéltek, mindenki kapott munkát. A templom udvaráról indultak el szekereken a felvonulók és végigjárták az utcákat. Közben a jelmezbe öltözött cigányok, borkimérők, magyar ruhás lányok, kovácsok, köszörűsök és az u.n. ügyesek, akik tulajdonképpen bohócok voltak, szórakoztatták a falu népét.
A felvonulás jellegzetes alakja a csikós volt.
Gőre Gábor a jellegzetes szüreti báli figura hirdetett, dobolt, humoros szöveggel beszélt az embereknek. A cigányok is kiabáltak, a kovácsok ütötték az üllőt, mindenki nevetett, hangoskodott - vidám forgatag alakult ki. A nagy eseményre a környező falvakból is sokan jöttek. A felvonulás után a Kovács féle vendéglő udvarán bált rendeztek. A zenét egy 12 tagú balozsameggyesi cigányzenekar szolgáltatta.
A bálnak is megvolt a maga sajátossága. A táncolásra kijelölt helyen szőlőfürtöket akasztottak fel, s természetesen ebből mindenki szakítani akart. De nagyon ügyesnek kellett lenni, mert akit az Őrök rajtakaptak, annak, vagy ha lány volt a párjának fizetnie kellett. Reggelig állt a bál. /44/
Megy a díszes menet a falun végig 1946-ban
Mesedélután
A szabadművelődés kézikönyve szerint a szabadművelődési alkalom eredete a következő:
"Melegszívű pedagógusoktól indult ki önkéntes kezdeményezése ként, hogy falusi növendékeik számára mesedélutánt rendeztek." Ikerváron a mesedélutánok rendezését a Helyi Népművelési Bizottság határozta el, 1945. november 8-i gyűlésén, melyek jegyzőkönyve az előbbiekben már szerepelt.
1946-ban meg is valósították az elképzelést Lakner Lajos tanító vezetésével. Ő bonyolította le a 12 órás sorozatot, amely január 3-án kezdődött és március 21-ig tartott. Heti egy alkalommal rendezték. A tervezet szerint valamennyi foglalkozás felépítése a következő volt:
először egy mese, aztán egy vers, majd egy rövid mese, ének és végül játék.
A meséket Gyulaitól, K. Tóth Lenkétől, Ölbey Iréntől, Gaáltól, Cseke Vilmától, Pohárnoktól és Benedek Elektől válogatták, de előfordult, néhány népmese is.
A tervezett verseket Pósa, Petőfi, Benedek, Gyulai Illés Pál, Kisfaludy Károly művei adták, néhol vallások, imádság jellegű versek szerepeltek.
Az énekek között népdalok és Bartók-Kodály feldolgozások voltak, A játékok közé szembekötősdit, nevezőst, zolgosdit, a János úr utazik című játékok és még sok mást terveztek.
íme a tervezetből két foglalkozás: /45./
Január 10.:
1. mese: Gagyi gazda - Gyulai
2. vers: Szeresd a fát - Benedek E.
3. rövid mese: Borsszem vitéz - népmese
4. ének: Még azt mondják - Bartók-Kodály
5. játék: Tűzhordó játék
Március 7:
1. mese: Az őzike - Gyulai
2. vers: Szeresd az állatot - Benedek
3. rövid mese: A kisködmön - Gyulai
4 ének: Bábi, bábi... - népdal
6. játék: Szembekötősdi
A fentiekből kitűnik, hogy változatosan, tehát sok szerzőtől próbálták összeállítani a tematikát. A zenei nevelés terén voltak legigényesebbek, hiszen csak népdalok és népdalfeldolgozások szerepelnek.
Szabadszínjátszás
A műkedvelő színjátszás nem a felszabadulás után kezdődött, hanem már évszázadokkal előbb a középkorban, a főúri udvarokban. A felszabadulás után azonban nagyon elterjedté vált, főleg azoknak7a néptömegeknek a körében, akik addig szinte teljesen ki voltak zárva a művelődésből. A felszabadulás meghozta számukra a lehetőséget, s ők éltek is vele, de sajnos sokszor megfelelő vezető hiányában mindenféle jó ízlést mellőzve válogatták ki az eljátszandó darabokat, így kerülhettek egyes "férc- művészek" bódító, a valóságos alakot teljesen nélkülöző munkái színpadra.
Mégis nagy a jelentőségük, hiszen bár a felszabadulás előtt is tanultak néhány színdarabot, mégis nagyobb néptömegeket csak 1945 után mozgatott meg a szabadszínjátszás. Az egyszerű kétkezi munkásoknak, parasztoknak jó alkalom volt az összejövetelekre, a beszélgetésre; beszédkészségük fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult. Kipróbálhatták tehetségüket is.
A megyei színjátszás helyzetéről a korabeli sajtó nagyon lelkesen számol be 1949-ben:
Az ország kulturális fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Magyarországon ma már több színjátszó csoport működik, mint ahány község van, mert sok helyen a különböző társadalmi tömegszervezetek külön színjátszó csoportot szerveztek...
Vas megyében 1948. októberétől 1949. április 16-ig 339 színdarab előadására adott ki a Szabadművelődési Felügyelőség engedélyéket.
A szabadszínjátszás a tömegművészet egyik legkedveltebb területe.
A játszható és művészileg értékes darabok nagyarányú terjesztésével és a szabadszínjátszás problémáinak tervszerű megoldásával sikerült értékes jó kultúrát adni a művelődésből eddig kisemmizett tömegeknek." /46./
Ikervár sem tér el az országos átlagtól, az előbbiek községünkre is jellemzőek voltak. A felszabadulás előtt a faluban "Iparoskör" működött, melynek színjátszó csoportja volt. Nekik tanította be Horváth Ferenc például a Sárga csikó című darabot.
Szintén ők játszották Török Rezső Juhászlegény, szegény juhászlegény című művét, melyet 1944-ben adtak elő. A bevételt színpad vásárlására fordították, hiszen addig még az sem volt. A színpad az iskolába került.
A Juhászlegény, szegény juhászlegény szereplői. Középen a darab betanítója, Lakner Lajos, aki a felszabadulás után is nagy szerepet játszott a falu kulturális életében.
Bár már hagyományai voltak a színjátszásnak, mégis komoly nehézségekbe ütközött a mozgalom, Ennek pedig az volt az oka, hogy nem volt kultúrház, ahol a darabokát betanulhatták, előadhatták volna. Mindig vándorolniuk kellett; a tűzoltószerházban próbáltak és a Kovács féle vendéglőben, előadások pedig a mozihelyiségben voltak, ami még a felszabadulás után is évekig magántulajdon volt.
A fiatalok lelkesedését azonban a nehézségek nem törték le. Mindig akadt lelkes, áldozatkész vezetőjük is, aki a színdarabokat betanította, rendezte.
1946-ban a Batthyány Kastélyban amely akkor még "Jó Pásztorháza" leánynevelő intézet volt, adták elő a Klárica című darabot, Lakner Lajos rendezésében.
Ugyanebben az évben került sor még Tóth Ede A falu rossza című színművének előadására.
A meghívóról készült fénymásolat.
A falu rossza szereplői
A színlap
Az előadást a Tűzoltó Egyesület rendezte. A darabot Nagy Ferenc tanította be.
1947-ben Pölöskey János A puszta tündére című népszínművére került sor. A községi szabadművelődési ügyvezető a Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőségtől kért engedélyt, amelyből az előadásról minden lényegeset megtudhattunk. /47./
"Az ikervári Szabadművelődési Tanács nevében tisztelettel kérem a Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőséget, hogy az alant feltüntetett népszínműre az előadási engedélyt megadni szíveskedjék. Az előadást rendezi az ikervári Szabadművelődési Tanács ifjúsági csoportja.
1. A népszínmű címe: Pölöskey János: A puszta tündére c. három felvonásos népszínmű.
2. Az előadás helye: Ikervár, 1947. évi június hó 5-én, úrnapján d.u. fél 4 órai kezdettel a templom melletti szabadtéren.
3. Helyárak: I. hely 1.-Ft, II. hely 5o fillér
4. A tiszta bevétel a szabadművelődési célokat szolgálja.
A háború folyamán elpusztult színpad pótlása és a szabadművelődési könyvtár gyarapítása.
5. Az ügyvezető a könyvet átnézte, amely a demokratikus követelményeknek megfelel, kéri az engedélyezését.
6. A színelőadás előtt sorsjátékot - Tombolát - szándékozunk rendezni. A kisorsolásra kerülő tárgyakat közadakozásból szerezzük be. A jegyek ára 50 fillér. A tiszta bevétel szintén a fent említett szabadművelődési célokat szolgálja, továbbá sportfelszerelési hiányok pótlását.
Tisztelettel kérem, a Vármegyei Szabadművelődési Felügyelőséget, amennyiben szükséges úgy az erre vonatkozó engedélyt, vagy jóindulatú véleményezést megküldeni, vagy az útbaigazítást megadni szíveskedjék.
Ikervár, 1947. május 14-én
Lakner Lajos Komáromi Mária
kántor tanító ügyvezető
A műsorengedélyezést Medgyes János felügyelő-helyettestől kapta a 419/25-Ev/1947. számú levélben.
A fenti két dokumentumból is kitűnik, hogy a darabokat nem önállóan játszották, hanem mindig valamilyen alkalomhoz kötötték.
A Falu rossza - bálhoz volt kapcsolva, ez utóbbi pedig egyházi ünnephez. Ez a megállapítás szinte valamennyi előadásra igaz.
Általában télen játszották, akkor volt rá idejük, hiszen a mezőgazdaságban ekkor szünetelt a munka, /A puszta tündére azonban ez alól kivétel./
A Piros bugyellárist 1948-ban adták elő. A rendező a Tűzoltó Egyesület, a bevételt is ők kapták, amiből sapkákat vásároltak egyenruhájukhoz. A színművet egy évben Sárváron is előadták. A betanító és rendező Deli József volt. A színdarab engedélyezését a következő levél tartalmazza: /48./ Önkéntes Tűzoltó Egyesület Ikervár
Tisztelettel közlöm, hogy Csepreghy : Piros bugyelláris c. színmű előadását véleményezem.
Az előadáshoz engedélyt az illetékes rendőrkapitányságtól kell kérni.
Szombathely, 1948. január 7.
Medgyes János felügyelő h.
Szintén 1948-ban adták elő a Mágnás Miskát.
A színdarabot a tűzoltószerháznál tanulták be, a rendező szerv a Tűzoltó Egyesület volt. Az előadásra május 19-én került sor.
A Mágnás Miska szereplői. Középen a rendező Deli József, boltos.
|
A két főszereplő: Stekovics Anna és Pupp Lajos
|
|
Ezek a színdarabok azok amelyekre a legtöbben és a legszívesebben emlékeznek, de ez korántsem az összes.
Sor került a János vitéz megtanulására is, melyet Deli József rendezett. A szereplők közül néhány név: Stekovics Anna, Csonka Magda, Pupp Róza.
Eljátszották a Liliomfi-t is amelyet Pupp Lajos tanított be.
A Liliomfi szereplői a rendező Pupp Lajost fogják közre.
Megtanulták a Noszty fiu esete Tóth Marival című darabot is, amelyben a dalokat Pupp Lajos tanította.
A kép a Gyöngyvirágos huszárcsákó szereplőiről készült.
Ha valaki alaposabban szemügyre veszi a képeket, észreveheti, hogy a legtöbb színdarabban ugyanazok a szereplők, attól függetlenül, hogy melyik szerv rendezi. Ez érthető is, hiszen Ikervár nem olyan nagy falu,hogy sok tehetséges fiatalt találhattak volna benne. Éppen ezért nem is szükséges külön választani a színdarabokat rendező szervek szerint.
Falunap
A falunapok céljáról, rendezésük módjáról így szól a Nyugati Kis Újság 1947-ben:
"Vas megyében a Szabadművelődési Felügyelőség érdekes módon kívánja bekapcsolni a falut a magyar szellemi életbe. Körzeti falunapokat rendez, amelyek ünnepi eseményei a környező községeknek. A módszer az, hogy a falu maga ébredjen rá értékeinek tudatára, népi öntudatának kiformálására különösen az ifjúságban nagy a hajlandóság. Az értékek felmérni tudása, az öntudat ébredése aztán következésképp igénylik a művelődést.
A körzeti falunapok ünnepi színfoltot jelentenek a falu életében. Egy-egy ilyen napon 10-12 község ifjúsága gyűlik egybe: már a reggeli órákban érkeznek szekereken, gyalogosan, ki ahogy teheti. Az érdeklődők száma igen nagy, általában jóval több ezernél.
A műsor egésznapos...
A falunapokon egésznapos kiállítás keretében mutatják be a háziipari-, fonó-, szövő-, varró-, és egyéb gazdasági tanfolyamok során előállított legszebb darabokat és ezzel a hasonló tanfolyamok iránt keltenek általános érdeklődéit.
A műsoros délutánokon a népi értékek bemutatására kerül sor. Népi játékok, balladák, táncok, zeneszámok, egyfelvonásosok, szavalatok adják a műsort. Ezek a műsorszámok sohasem tévesztik el a hatást." /49./
A falunapok sem a felszabadulás után kerültek csak megrendezésre, már ekkor hagyományuk volt. Lebonyolításuk körzeti jelleggel történt: az ikervári, a pecöli és a nyőgéri körjegyzőség tartotta együtt. Az ikervári körjegyzőséghez tartozott Balozsameggyes és Rábakovácsi, a nyőgérihez Sótony és Bejegyertyános, a pecölihez Kenéz, Bögöt, Megyehid és Porpác. Tehát körzetünkben a falunapokon 11 község vett részt.
Először a felszabadulás után 1946-ban került megrendezésre ez a jelentős esemény, Az 1946. június 8-án Ikervár-Nyőgér és Pecöl körjegyzőségeiből összehívott értekezleten döntöttek a falugyűlés helyéről és időjéről. Részlet a jegyzőkönyvből: "... Lakner Lajos ... ügyvezető ... ismerteti a falunap rendezésére vonatkozó régebbi és újabb keletű iratokat, melyekből részleteket olvas fel, különösen kiemeli annak tárgyi és erkölcsi célját és kéri az értekezletet, hogy a műsor összeállítás nagy gonddal történjék.
Az ügyvezető rátér az értekezlet tárgyának másik pontjára, a falunap helyének megállapítására, mellyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a legutóbbi 1937. évi június 29-én a Járási Népművelési Napot Ikervár Községben rendezték, s hangsúlyozza, a falunap megrendezését a községünk nem akarja kisajátítatni, a szomszédos körjegyzőségekkel szemben, esetleg azok hátrányára. Kéri az ügyvezetőket, hogy szóljanak a tárgyhoz, s állapítsa meg a gyűlés a falunap helyét és idejét...A falunap rendezésének helye: Nyőgér község, ideje: július 7-én vasárnap, a szabadtéri színpadon, a műsor kezdetet délután 4 órakor lesz." /50./
Természetesen a nyőgéri falunapon az ikerváriak is részt vettek, mégpedig műsorral és kiállítással. A tervbe vett műsorban a következők szerepelnek az ikerváriak előadásában: /51./
Férfikar: Népi köszöntők, Vigadó körtánc, Népi játék, Békekánon, Kiállítás háziipari tárgyakból
 Csikós a nyőgéri falunapon
A nyőgéri falunapról a következő beszámoló készült Az Ikervári Kalot Ifjúság tavaszi és nyári egyesületi működéséről szóló dokumentumban:
"A leány és legény ifjúság nóta- és zeneszó mellett indult el reggel Nyőgérbe. Délelőtt tábori mise volt, amelyen az ikervári ifjúság énekkara énekelt, amelyhez dr. Szakos Gyula püspöki titkár melegen gratulált az ifjúságnak. Délután 3 órakor kezdődött a bemutató.
Már hatalmas felhők tornyosultak az égen, és ebben y hangulatban kezdte le beszédét Belső Gyula képviselő úr, akinek beszédét nagy türelmetlenséggel hallgatta az ifjúság, tekintettel a közelgő viharra. Első szám volt Ikervár szereplése. Markó Imre humoros konferálása mindjárt megkapta a közönséget. Stekovics József szavalata igen nagy hatást váltott ki, utána a leányok népi táncai következtek, amelyek szintén igen nagy tetszést váltottak ki, majd az énekkar számai következtek és közben hatalmas zápor zúdult a közönségre és mindenki menekült, amerre látott. Pár óra múlva állott csak el a hatalmas zápor és folytatódott az abban maradt bemutató. A Vigadó páros táncot mutatta még be Ikervár ifjúsága, miközben az eső ismét elkezdett cseperegni. Az esőtől való félelem miatt elég zavaros volt az egész bemutató...
Mindezen zavaró körülmények ellenére az ifjúság hangulata mind Nyőgérben, mind pedig az úton igen kitűnő volt, ami kiemelte az ikerváriakat a többi faluval szemben.
1947-ben községünkben rendezték meg a körzeti falunapot. /52./
"Alulírott, az ikervári Szabadművelődési Tanács ügyvezetője jelentem, hogy a falunapot május 26-án pünkösd hétfőn tartjuk: tisztelettel kérem engedélyezését.
1, Az előadás helye: a templom melletti szabadtér, ideje: május 26-án... fél 4 órai kezdettel.
2. Az ünnepély műsora: Himnusz , népi táncok, - balladák, magyar népdalok, kánonok, pünkösdölő, stb.
3. A felmerülő költségek fedezésére 50 filléres helyárakat szedünk.
A tiszta bevétel a szabadművelődési célokat szolgálja... Ikervár, 1947. május 14.
Komáromi Mária ügyvezető
Az engedélyt a 419/24.-Hv./1947. számú levélben kapták meg a megyei szabadművelődési felügyelőtől, s ennek megfelelően a falunapot nagy sikerrel meg is tartották.
Ez volt a községünk történetében az utolsó falunap.
Előadás, előadássorozat
Az előadásokról és előadássorozatokról így ír az 1948-ban kiadott: A szabadművelődés kézikönyve:
"Az ismeretközlés legegyszerűbb és legáltalánosabban használt formája az egyszeri előadás... Ha az ismeretanyag nem fér bele egyetlen előadás keretében, előadássorozat is rendezhető. Egymáshoz lehet azonban fűzni különböző tárgyú előadásokat, ha valamiképpen közös szempont alá foglalható."/53./
A szabadművelődési irányzat rendkívül sok munkát fordított az ismeretterjesztésre, valamint az ismeretterjesztés rendszerének kiépítésére. Munkájuk ezen a téren is elsősorban a parasztságra koncentrálódott. A szabadművelődés iskolarendszerű ismeretterjesztésének, de a tanfolyamoknak és az előadásoknak is az volt a célja, hogy a rendkívül alacsony műveltségi szintet emeljék, a magasabb művelődés feltételeit megteremtsék.
Ahogy irodalmi és művészeti életünkben is tovább éltek a polgári, kispolgári irányzatok, úgy az ismeretterjesztésben is teret kapott az elavult tudásanyag. A szabadművelődés politikájában, és ismeretanyagában is kifejeződött az az állapot, amely a koalíciós viszonyokat jellemezte. Bár háttérbe szorult a szélsőséges nacionalista és a nyíltan reakciós kultúrpolitika, de továbbra is érvényesült a polgári ideológia hatása. /54./
Mindezek természetesen tükröződnek az előadások címében, témájában is.
Az előadásokat, előadássorozatokat többnyire a téli időszakban tarolták, Már 1945/46. telén megkezdődött az ismeretterjesztő munka. Az előadásokat a Helyi Szabadművelődési Tanács szervezte, ők állították össze a programot is. Az 1945/46-OS tanév előadásai: /55./
Az 1945. november 28-i jelentésből tudhatjuk meg, hogy az előadások helye a római katolikus iskola, valamint hogy addig 12 közműveltségi előadást tartottak. Az előadások 1946. január 7-től február 15-ig tartottak. Valamennyi este 7 órakor volt. A tervezet a témákat tekintve nagyon tarka képet mutat. néhány cím ennek illusztrálására: Keresztény demokrácia, Emberi jogok és kötelességek, Helyes táplálkozás, Az ipari növények termesztése, stb.
Az előadó minden esetben helyi volt, de a témáknak megfelelően szinte mindig más és más. Tartott előadást a plébános, a jegyző, az orvos, az állatorvos és több tanító. Az ő nevükkel már az előzőekben is találkozhattunk, hiszen a művelődés összes területén tevékenykedtek.
Előadás nem folyhatott le kísérő műsor nélkül, amely versekből és énekekből állt. A verseket néhány kivételtől eltekintve nagy klasszikusainktól válogatták: Petőfitől, Vörösmartytól, Aranytól, Mórától, Kölcseytől és így tovább.
Az 1946/47-es tanévben ismét előadássorozatot terveztek, az előző évben lebonyolított mintájára. A témák itt is nagyon sok helyről voltak válogatva, a betegápolástól a százalékszámításig sok minden szerepelt.
Az előadásokat 1946. október 27-től 1947. február 21-lg tartották 17 alkalommal. Az előadásokat követően jelentést küldtek a Szabadművelődési felügyelőségnek. A decemberi előadásokról a következő beszámolót fogalmazták: /56./
"A munkanaplóban felvett előadások december hóra a következőképp lettek megtartva:
1. előadás: Miklós nap eredete. Előadó: Komáromi Mária tanítónő Kísérőműsor: Vers: Miklós püspökhöz 43 hallgató
2. előadás: Advent. Előadó: Kovács Lajos plébános.
3. előadás: Téli gondok: Előadó: Gerencsér József tanító
Kísérőműsor: vers: Májusi legenda /Mécs L./
ének: Békekánon
52 hallgató
4. előadás: A békekötésről. Előadó: Komáromi Mária tanítónő
5. előadást Százalékszámítás: Előadó: Horváth Ferenc ig.tan.
Kísérőműsor: vers: A rab magyar imája
ének: Glória szálljon
57 hallgató."
A jelentésből kitűnik, hogy az előző évhez hasonlóan zajlottak le az előadások, szinte ugyanazok voltak az előadók, s az előadások témája is hasonló volt. Az összegező jelentésből azonban kitűnik, hogy a vallásos jelleg nagyobb teret kapott, még a kísérő műsorok jó része is az egyházat szolgálta.
Ugyancsak ebből a jelentésből tudjuk, hogy 40-nél kevesebben csupán az első előadáson voltak, de például a 11. alkalommal 56 fő jelent meg - ez igen szép szám az ismeretterjesztés mai helyzetét ismerve községünkben.
Az első hét téma kizárólag lányoknak szólt, az ő vallásos nevelésüket, helyes viselkedésük kialakítását szolgálta.
Az ismeretterjesztés azonban nálunk sem szorítkozott kizárólag az előadássorozatokra. íme a bizonyíték: /57./
Ikervár szabadművelődési ügyvezetőjétől
Vasvármegye Szabadművelődési Felügyelője Szombathely
Február 23-án a kultúrfilm bemutatót megtartottuk. Ezt megelőzően az MDP megyei titkára beszélt. És utána került sor a filmbemutatóra. Filmek címei: Az állatok ösztöne és viselkedése /moszkvai állatkert/, Ébredő tavasz, Tavasz a hegyekben, A Hold, A sejtek élete és működése. A gyűlésen mintegy 80-90 férfi és 12 nő volt. Az általános közvélemény és a felkérdezettek mindegyike a már előre meghirdetett filmbemutatótól többet várt. Mivel a rendszeres mozilátogatók ezek közül már láttak, mint kísérőműsoron bemutatva. A gyűlésen résztvevők nagy többsége nagyon ritkán vagy talán most volt először moziba, ezek pedig valami újdonságot akartak látni. Az előadás, mivel a gyűléssel kapcsolva volt, ingyenes volt.
Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület színjátszó csoportja nagy sikerrel adta elő "A falu rossza" című népszínművet. Az előadásokat mintegy 350-400-an látogatták. Ikervár, 1949. III. 1-én
Szabadművelődési Ügyvezető
Nincs is mit hozzáfűzni ehhez a jelentéshez, hiszen még a közönség véleményéről, hangulatáról is tájékoztat.Az ismeretterjesztés rendszerének kiépülését az országosan is általánossá vált Szabad Föld Téli Esték előadássorozat jelzi. Az akkori sajtó sokat foglalkozott ezzel a témával, kezdetekor 1949 telén, lelkesen számolt be az előkészületi munkáról: "Ha veszi kezdetét megyénk területén a Szabad Föld Téli Esték előadássorozata. A falvak dolgozói már nehezen várták azt a napot, mely hatalmas lendületet ad a dolgozó parasztság kulturális felemelkedésének, A hangulatra jellemző, hogy a vármegyéből 174 helyről érkezett be a Megyei Népművelési Központba kérelem az iránt, hogy engedélyezzék a községekben a Sz.F. T. e. megtartását. A központ felülvizsgálta a kérelmeket, mert a helyi viszonyok figyelembevételével csak a megfelelő falvakban engedélyezik az előadásokat...
Az előadássorozat beindulását megelőzően filmelőadásokat tartottak a megye számos falujában. Ezek a hangosfilm-előadások vezetik be a Sz.F.T.E.-t. Magukat az előadásokat mindenütt kultúrműsorral kötik össze. A műsor anyagát a központ az ismeretterjesztő füzetekkel együtt bocsátja az előadók rendelkezésére. Kidolgozásukba bekapcsolódnak a falusi EPOSZ és MNDSZ szervezetek, hogy színvonalas előadásokkal tegyék változatossá a Sz.F.T.E-et...
Az előkészületek megtörténtek. Vas megye dolgozó parasztsága a jól végzett munka boldog tudatával kezd hozzá a tanuláshoz. A tudás áttört azt a falat, melyet az évszázados elnyomás állított a dolgozó parasztság elé. Megszűnik falun a szellemi sötétség, és dolgozó parasztságunk műveit emberként folytatja munkáját a szocialista mezőgazdaság, a boldog élet megvalósításáért." /58./
Községünkben az előadássorozat 1949. december 1-én kezdődött, 1950. március 18-án fejeződött be. Minden alkalommal a Megyei Népművelési Központnak kellett beszámolni az előadás lefolyásáról. Ennek megkönnyítésére a központi nyomtatvány állt rendelkezésre, amely az alábbi kérdéseket tartalmazta: Az előadás ideje: Címe:
1. Hogyan történt az előkészítés propaganda, kultúrműsor, kik szervezték?/
2. Jelen volt: Szociális összetétel:
3. Vélemény az előadásról:
4. Az előadásból mi érdekelte a hallgatókat? Mire vonatkoztak a felszólalások? Általános hangulat:
5. A/ Milyen nehézségek mutatkoztak a szervezésben?
B/ Az előadás anyagából hány füzet kelt el?
Ha kevés, mi ennek az oka?
Aki ismeri a ma használatos "TIT" lapokat", könnyen észreveheti, hogy többségében ugyanazok a kérdések szerepeltek már 1949-ben is az ismeretterjesztő előadásokról készült nyomtatványon, mint ma. Tehát ezeket a felmérő lapokat ma mai elődjének is tekinthetjük.
Ezekről a nyomtatványokról ismerjük az ikervári előadások programját, ahol a következő témák szerepeltek:
1949. december 1. Termelőszövetkezeteink a jólét útján
1949. december 8. Hogyan él az Iljics kolhoz?
1949. december 13. A Szovjetunió a béke őre
1949. december 20. Légy éber!
1949. 27. Az állattenyésztés új utjain
1949. 29. Sztálin a dolgozó parasztságért
1950. január 7. Az ember a természet átalakítója
1950. január 14. ötéves tervvel a boldog szocialista Magyarországért
1950. január 21. A muzsika igazi arca
1950. január 28. Mezőgazdasági gépek a Szovjetunióban
1950. február 11. A növénynemesítés
1950. február 18. A kínai nép győzelmes szabadságharca
1950. február 25. A Titó-banda árulása
1950. március 4. Harc a babonák ellen
1950. március11. Falu a szocializmus hazájában
1950. március 18. Feladataink a tavaszi mezőgazdasági munkálatokban
A címekből látszik, hogy kizárólag politikával és mezőgazdasággal foglalkoztak az előadásokon, természetesen a kísérő műsorokon kívül. Valamennyit az aktualitás jellemezte. Az előadók neve nem szerepel a nyomtatványokon, de tudjuk, hogy itt is azok voltak a főszereplők, akik a kultúra más területein is tevékenykedtek, vagyis a tanítók, a jegyző, stb.
A kultúrműsort kezdetben az úttörők adták - a műsoron versek, énekek, jelenetek szerepeltek. -, a későbbiekben azonban filmvetítéssel kötötték össze az előadást. Néhány cím a filmek közül: Határmentén történ, Találkozás az Elbánál, Egy igazi ember.
Szervezés a tömegszervezetek gyűlésein, valamint dobszóval történt.
Az összejövetelek december 27-től a mozihelyiségben voltak, előtte valószínűleg az iskolában.
A résztvevők parasztok, munkások, újgazdák voltak, többnyire fiatalok. Mindig szép számmal jelentek meg, többször megközelítették a 100 főt. A közönség mindig aktív volt a jelentések tanúsága szerint. /59./
Nemcsak községünkben volt nagy érdeklődés a Szabad Föld Téli Esték előadásai iránt, hanem az egész megyében. "A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy dolgozó parasztságunk - mely élen járt a mezőgazdasági munkálatok határidő előtti elvégzésében - nagy érdeklődéssel vett részt az esti előadásokon. Ebből az érdeklődésből az is kitűnik, hogy falusi dolgozóink nagy része szívesen tanulja az esti előadások anyagát." - írta az akkori sajtó. /60./
Mindezekből kitűnik, az ismeretterjesztés szervezetének kiépülése, hiszen országosan hirdették meg az előadássorozatot, előírták az előadások anyagát, az előadóknak a felkészüléshez anyagot biztosítottak, a lefolyt előadásokról pedig jelentést kértek, s így megtörtént a visszajelzés is.
Tanfolyamok
A tanfolyam is előadásokból, pontosabban előadások sorozatából állt, azonban itt a közönség nem alkalomszerűen jelenik meg, hanem állandó a hallgatóság. A tanfolyamokat nyilvános vizsgával szokták befejezni.
A tanfolyam általában valamely gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyagot közöl. Az egyes tanfolyamokon közismereti tárgyakat is tanítottak, hogy a hallgatóság egyetemes látókörét tágítsák. Ikerváron 1945 és 1950 között magyar nóta-, gazda-, analfabéta- és nem hivatalosan tánctanfolyamot is szerveztek.
Magyarnóta tanfolyam:
1945 telén kezdték el szervezését, 1946 januárjától zajlott le.
A tanfolyamról sok mindent elmond az a tervezet, amelyet 1945. november 29-én nyújtottak be a Szabadművelődési Felügyelőségnek: /61./
Magyarnóta tanfolyam
1945/46. tanév Lakosság száma: 2186
A tanfolyam tartama: 1946. jan. 6-tól március 24-ig Összesen: 11 hét Heti órák száma: 20
A tanfolyam fenntartója: Helyi Szabadművelődési Tanács, A tanfolyam vezetője: Szabó Lajosné /Kovács Margit/ tanítónő Helye: templom melletti iskola A beiratkozott tanulók számai 27 A fenntartó költségelőirányzata: Bevétel:
Kiadás: előadó tiszteletdíja 20 óra után 20 P-jével 4.000.-
összes kiadás 4.000.-P Ikervár, 1945. nov. 29.
Szőcs János Szabó Lajosné
a fenntartó nevében tanfolyamvezető
A tervezet szerint tehát 27-en iratkoztak be a tanfolyamra, a névsorukat az irathoz kapcsolva küldték. Ebből tudjuk, hogy kizárólag lányok jelentkeztek 19 - 24 éves korig egy kivételével háztartásbeliek.
A tanfolyam végére azonban sok minden megváltozott, hiszen az utolsó foglalkozást követő beszámoló 40 résztvevőről, köztük 5 férfiról szól. /62./
A foglalkozások megkezdése előtt részletes tananyagbeosztást küldött a tanfolyam vezetője, a szabadművelődési ügyvezetőnek. Minden alkalomra 3-3 dal tanulását tervezték. Ime két óra anyaga:
II. 13. A rátóti legények
Csillagok, csillagok
Csipkés a szőlő levele
II. 20. Felleg borult az ...
Fürdik a holdvilág Látod-e babám
Bizonyára meglepődik az olvasó, hogy a magyarnóta tanfolyamon többségében népdalokat tanítottak. Nem is akármilyeneket, hiszen népzenénk sok értékes darabja került tanításra. Például:. A szántói híres utca, Béreslegény jól megrakd ..., Ablakomba, ablakomba, Szánt a babám, de lehetne tovább is sorolni az értékesebbnél értékesebb népdalokat a tematikából. Csak néhány műdallal találkozhatunk./63./
S bár a felvett 56 dal helyett csak 37-et dolgoztak fel, mégis minden bizonnyal nagyban hozzájárultak az ikervári lányok zenei ízlésének fejlesztéséhez, népzenei tudásának szaporításához. Valószínűleg a tanfolyam megindításakor is ez volt a cél, de a helyes megnevezést nem találták meg. bizonyítja a tanfolyam vezetőjének összefoglaló jelentése: "Hasznosat az élvezettel összeköthető formája ez a tanfolyam a kedélyképzésnek. A régi népdalokból különösen a pattogós ritmusúak voltak népszerűek, amelyek ismertetésével nagyszerűen háttérbe szoríthatók az émelygős műdalok." /64./
Ezüstkalászos gazdatanfolyami
A gazdatanfolyamok azok a tanfolyamok amelyek a gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyagot közvetítik. Községünkben két évfolyamát rendezték meg. Az egyiket 1946/47., a másikat pedig 1947/48. telén tartották.
A tanfolyamnak előzménye is volt; erről így számol be a Szabad Vasmegye 1946. szeptember 17-i száma: "Vasárnap délelőtt Ikervár és a környező falvak lakosságának egy része ünneplőbe öltözötten gyülekezett az ikervári "Jó Pásztor" rendház udvarán, hogy részt vegyen a gazdasági felügyelőség által rendezett gazdanapon...
Novák Zoltán gazdasági felügyelő nyitja meg az ünnepélyt. Üdvözli a megjelenteket, a megye, a földművelődésügyi minisztérium, a gazdasági felügyelőség képviselőit.
Stekovics József ikervári gazdaifju szép szavalata után Reiszy Imre gazdasági felügyelő tartott szakelőadást, majd az ifjúsági énekkar számai arattak nagy tetszést...
Az iskola termében nyílott meg a mezőgazdasági kiállítás, Ikervár, Rábakovácsi, Csénye-Újmajor és Péterfa gazdái hozták el terményeik legszebb példányait." /65/
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy nagy siker volt a gazdatanfolyam mindkét évfolyamának. Ismeretterjesztő tanfolyamként indult, de egy rendelkezés értelmében átszervezték:
"Jelentem, hogy Ikervár községben az ismeretterjesztő tanfolyam a VKM 138.890/1946. sz. engedélyezése alapján ezüstkalászos tanfolyammá alakult át..." /66./
Ezt a jelentést írta 1947. február 11-én az ügyvezető. A tanfolyam január 23-tól március 15-ig tartott. A heti órák száma 20, a napi óráké 4 volt. Ez összesen 160 órát tett ki. A tanfolyam fenntartója Ikervár község. Vezetését Sibinger János okleveles gazda vállalta. Az előadásokat a Kossuth utcai római katolikus iskolában tartották. Az első évfolyamra 44 hallgató iratkozott be. /67/
A tanfolyam a gazdasági ismereteken kívül közismereti tárgyakat is tartalmazott. A tárgyak felosztásáról készült jelentés: /68./
Előadások:
A költségelőirányzat szerint a tanfolyamon a fűtés és a világítás költségeit a község viseli, ez összesen 120.-Ft-ot tesz ki. A hiányzó összeget a VKM adja. Az előadók óránként 4.-Ft tiszteletdíjat kapnak.
Az ezüstkalászos gazdatanfolyam hallgatói
A tanfolyam sikeres zárását követően megkezdték a második számú tagozat szervezését. Ennek megindítására a Mezőgazdasági Szakoktatási Főigazgatóság Dunántúli Kirendeltsége adott engedélyt :
Értesítem a címet, hogy Ikervár községben megszervezett állami gazdasági tanfolyam II. tagozatának megtartását engedélyezem, s annak vezetésével Sibinger János oki. gazdát, ikervári lakost bízom meg." /69./
A levelet dr. Sin István főigazgatóhelyettes írta alá. A tanfolyamról készült beszámoló így szól:
"A szabadm. és m. áll. ezüstkalászos gazd. tanfolyam II. tagozata Ikervár községben befejeződött. A tanfolyam 1947. december 11-én kezdődött és 1948. február 22-én ért véget 160 órával. Ezek közül 130 óra gazdasági, és 30 óra közismereti tárgyú volt. A tanfolyamot Sibinger János okl. gazda vezette, Ő volt a tanfolyam gazdasági részének előadója is. A közismereti tárgyakat Horváth Ferenc ált.isk.ig. és Horváth Zoltán jegyzős. vezette.
A tanfolyamon 37 ezüstkalászos gazda vett részt. A hallgatók komoly, eredményes munkát végeztek, mindvégig igen szívesen látogatták a tanfolyamot. Ki kell emelni, hogy a hallgatók fegyelmezett, komoly, jóérzésű, és minden tekintetben kifogástalan gazdalegények.
A tanfolyam a hallgatók kívánságaira ünnepélyes Tedeummal ért véget, február 22-én, melyen a hallgatók testületileg vettek részt. Délelőtt folyamán tartották meg a zártkörű vizsgát Peller Gáspár jánosházi gazd. isk. ig. elnökletével.
Az oklevelek kiosztása délután 3 órakor ünnepélyes keretek közt történt. A szabadm. részéről Medgyes János szabadm. felügyelő volt jelen. Azon kívül a község vezető emberei és nagyszámú érdeklődő. Ikervár község gazdatársadalma most érdeklődve várja, hogyan fogják az ezüstkalászos gazdák a tanfolyamon hallottakat
megvalósítani." /70./
A gazdasági tanfolyam végén kapott oklevél.
Minden bizonnyal az ikerváriak jól hasznosították a gazdatanfolyamon tanultakat, hiszen az 1949-es mélyszántási versenyben a járásban az első helyen álltak. /71./
Medgyes János a gazdatanfolyamon tett látogatásáról beszámolót készített, melyben elismerően nyilatkozott a gazda- ifjak szorgalmáról, tudásáról. /72./
Látogatását megelőzően már elismerését fejezte ki a tanfolyam vezetőjének, az előző lebonyolításáért a következő levélben: "Ikervárott 1947. január 22 - március 15-ig megtartott szabadművelődési és m. áll. gazdasági tanfolyam kitűnő levezetéséért teljes elismerésemet és köszönetemet nyilvánítom e szabadművelődési munkáért, amelyet azóta is végez a nép érdekében Ikervár községben és a környék több falujában." /73./
A vizsgával természetesen nem ért véget a gazdatanfolyam ifjainak közösségi tevékenysége. Többen közülük részt vettek az 1948. augusztus 20-tól 30-ig rendezett Dunántúli mezőgazdasági és Ipari Kiállításon terményeikkel.
 Papp Lajos megőrizte a munkáját megköszönő emléklapot.
Analfabéta tanfolyam
A felszabadulás utáni kulturális felemelkedés egyik legfontosabb feltétele az analfabétizmus megszüntetése. Erre azonban csak 1948. után kerülhetett sor, pontosabban akkor kezdhették el, mivel jelentős mennyiségű pénzre volt szükség a tanfolyamok megindításához. A Vallás- és közoktatásügyi Minisztériumból az alábbi felhívás érkezett a megyei felügyelőhöz, 1948. október 13-án. "Jóelőre felhívom felügyelő úr figyelmét arra, hogy a most induló munkaév során a hazai analfabétizmus felszámolása centenáris programom jelentés részét képezi.
Mivel a hitelkeretek alakulása most már lehetővé teszi, a tanfolyamok államsegélyezése céljára már rendelkezésre álló és rendelkezésre bocsátandó további hivatali ellátmány terhére elsősorban analfabéta tanfolyamok szervezését sürgésse mind az ügyvezető, mint pedig a társadalom szervezetei részéről. E vonatkozásban a MNDSZ különösen nagy szerepet vállal. Az Orsz. Szab. Müv. Tanács pedig kiadta az írás - Olvasás könyvét, amely kitűnő globális módszerű tankönyv analfabéták számára..." /77./
Az országos felhívás után a megyében is megindult a szervezés. Erről a Vasmegye számolt be:
Az egész országban, így megyénkben is teljes erővel megindult a harc az analfabétizmus ellen. Elég nagy még azoknak a száma, akik vagy egyáltalán nem tudnak írni, olvasni, vagy legfeljebb, ha a nevüket tudják leírni." /75./
S bár az 1946. április 20-i jelentés szerint községünkben nincs analfabéta /76./, mégis tanfolyamot indítottak 1948- 49 telén. Erről Horváth Árpádné a tanfolyam akkori vezetője mesélt. /77./
Ezt a szabadművelődési alkalmat a megyei vezetés ösztönzésére szervezték meg, a költségeket is ők fedezték. A tanfolyam vezetőjét, Sibinger Máriát - aki tanítónő volt - túlórában díjazták. A foglalkozásokat este 7-től 9 óra, fél 10-ig tartották. Cigányok vettek rajta részt, teknővájó és muzsikusok, Ikervárról, valamint a környező községekből, de még vépi hallgató is akadt. A jelentkezés önkéntes volt, nem köteleztek rá senkit sem. Mégis sokan eljártak. Pl. Orsós József, a Bakos család, Bogdánék. Záróvizsgán számoltak be az elsajátított ismeretekről, ahol a megyei szabadművelődési felügyelő is megjelent. A tanulók olvasni megtanultak, éneklő-szótagoló olvasás szintjén. A népzenészek közül szinte mindenki elsajátította az írást- is, de a teknővájók közül csak az asszonyok.
Tánctanfolyam
Bár tánctanfolyam hivatalosan nem indult a községben, mégis létezett, ha nem is szigorú keretek között. 1945 után a Kovács-féle vendéglőben szerveztek tánciskolát. A tulajdonosnak zsírral fizettek a tanulók a helyért. A zenét Fábián Imre szolgáltatta, a táncokat is leginkább ő tanította. Két csoport volt. Időnként a foglalkozásokat szovjet katonák is látogatták.
A következő években a legények és a lányok esténként összejöttek a templom melletti téren, vagy éppen valakinek a lakásán és tanultak táncolni Komáromi Mária, vagy Fábián Imre vezetésével. Fábiánék lakásán időnként annyi fiatal gyűlt össze, hogy már be sem fértek, az udvaron kellett táncolniuk, míg tanítómesterük a szobában játszotta a talpalávalót.
Időnként Pupp Lajos játszott valamilyen hangszeren, hogy táncolni tudjanak. A táncok magyaros jellegűek voltak /pl. csárdás/, természetesen helyi motívumokkal díszítve. A betanult műveket elő is adták falunapokon, ünnepélyeken és más alkalmakkor.
|
