|
KORRAJZKÉNT
1982-ben írta a szerző a szakdolgozatot a diplomájához. Manapság is a diploma, az oklevél megszerzésének az egyik feltétele, hogy a hallgató egy nagyobb műben számot adjon a felkészültségéről, hogy a tanultakat hogyan tudja alkalmazni.
Az eltelt 43 év egy ember életében is jelentős, de a számítástechnika, az iroda technika fejlődése hatványozottan fejlődött ez idő alatt és akkor még nem is beszélünk az internet adta lehetőségekről. A dolgozat még az írógépes korban készült, amikor nem volt DELETE billentyű, ha elütés volt a lapon, akkor újra kellett gépelni az oldalt. A megírt anyag sem volt egyszerűen másolható, megosztható. Attól függött, hogy milyen papírokat fűztek be a gépbe, mert már az meghatározta, hogy hány indigót lehetett közéjük tenni. Így egy oldalból lehetett 4 példány is. Több példányhoz már nagyobb írógép kellett és hártya vékony lap. No meg kézi erő, hogy a gépírókisasszony jó erővel leüsse a billentyűket.
Másik jelentős lépés a képek terén volt ez idő alatt. Ebben a korban a szakdolgozatokba még papíralapú fényképeket ragasztottak be. Mivel ezek száma korlátozott volt, ezért általános volt, hogy csak az eredeti, beadandó példány tartalmazta a fényképeket. Még a szerző példánya is üres volt a képek hiányából fakadóan. Judit példányából is hiányoztak a fényképek, de szerencsére az iskolájának a jogutódjának a levéltárában, pontosabban egy külső tároló helyén megtalálták. Köszönet ezért a ELTE EKL Savaria Könyvtár munkatársainak a segítségéért.
A korrajzhoz, a szakdolgozat olvasásához hozzátartozik, hogy a keletkezésének idején fennálló politikai háttérbe be tudjuk helyezni a művet, azzal együtt kell tudni értelmezni. Ma már nem feltűnő, de az akkori viszonyokat figyelembe véve a szakdolgozatban pár helyen élesen fogalmazott meg a szerző, melyeket ma már észre sem veszünk. A kritikus gondolkodás még nem volt előny egy szakdolgozatban. Gondolni lehetett, de leírni már más dolog volt.
Szabadművelődés? Napjainkban egy kevésbé ismert szóösszetétel. Mit is jelentett ez régen? Pár szóval kitérek erre is itt. Gondolhatnánk ismereteink hiányában, hogy ez egy elszigetelt régi téma, de csak kettő nevet hadd említsek a közelmúltból. Farkas Péter doktoriját 2016-ból és Dr. Szóró Ilona munkáját, ezek elérhetők az interneten a témában mélyebben érdeklődőknek.
A közművelődés nem egy kommunista találmány, már 1908-tól jelen volt az iskolarendszeren kívüli népművelés szervezett irányítása. Sőt a szakmai szinten már 1896-ban is beszéltek a felnőtt oktatásról. Ebbe beleértendő az oktatási anyagok elkészítése és a képzők oktatása is. A cél leegyszerűsítve a tudományos élet vívmányainak népszerűsítése szélesebb körben és a kultúra szélesebb néptömegekhez való eljuttatása. Gondoljunk csak bele, hogy a falusi könyvtár nem volt általános. Kidolgoztak útmutatót, hogy milyen művek legyenek elérhetők ezekben. Megemlíteném, hogy az oktatásba igyekeztek bevonni a falusi értelmiséget, a tanítókat, a papokat, jegyzőket, orvosokat. De ehhez azt is hozzátették, hogy a színvonalas munka akkor várható el, ha valamilyen díjazást is hozzárendelnek. No de jó magyar szokás szerint, mindig a ló túloldalára jutunk. A szabadművelődés szabadsága a kommunista szemlélettel nem fért meg, jobbnak látták, ha ezen a csatornán is az ideológiát közvetítik a nép felé és korábban önszerveződés útján létrejött szervezeteket ellehetetlenítették. Talán Fidel Castro is tőlük tanult, amikor Kubában egy év alatt felszámolta az analfabetizmust. Igaz ehhez kiadott egy ideológiai alapú oktatási könyvet, így azokhoz is elvitte az ”igét”, akik addig nem is tudtak olvasni.
Röviden a szabadművelődés mögött több évtizedes szakmai munka és szervezetek álltak. A háború befejeződése után Kövendi Dénes volt az Országos Szabadművelődési Tanács titkára, valamint Dr. Szathmáry Lajos volt a VKM szabadművelődési főosztályának ügyosztályvezetője. Ők írták A SZABADMŰVELŐDÉS KÉZIKÖNYVE művet, amit 1948-ban adtak ki.
A dolgozatban találkozunk több ma már csak szakmai körökben ismert kifejezéssel, mint a KALOT. Kerkai Jenő jezsuita szerzetes volt az alapítója a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületének. 1935-től létezett a szervezet, amely a földdel dolgozók önkéntes szerveződése volt. Céljukat így összegezték: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!.
|
Azért ebből már látható, hogy nem egészen ugyanaz az irányvonalat vitték, mint a kommunisták. Nem is kellett sokáig várni, 1946 nyarán állítólag orosz nyomásra, kreált bűnügyekre hivatkozva betiltották a szervezetett. Ez a vallás, a katolicizmus elleni első lépésük volt. A kommunizmusnak nem volt elfogadható egy ilyen széles ifjúsági bázissal rendelkező szervezet létezése, feloszlatásukkor 200 ezer tagjuk volt. Ráadásul fel is voltak fegyverezve, mert létezett egy Kalot fokos is. Tekintve, hogy rézből készült, következtethetünk a használati céljára, ez inkább csak jelképes eszköz volt.
|
|
KALÁSZ – 1939-ben alakult a Katolikus Leánykörök Szövetsége, Ikerváron 1941 végén alakult meg. Céljuk: „Hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti érzésükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat nevelni a falu leányaiból”. Működése, hasonlóan a KALOT-hoz szúrta a szemét a rendszernek és 1946 őszén betiltották őket is. A KALÁSZ működéséről a szakdolgozatban részletesen olvashatnak az érdeklődők és meggyőződhetnek, hogy milyen „nagy” veszélyt is jelentettek a rendszerre nézve.
A szakdolgozat tematikájának befogadását elősegítendőként beemelem ide A SZABADMŰVELŐDÉS KÉZIKÖNYVE előszavát és tartalomjegyzékét. Az első részt írta Kövendi Dénes, a másodikat Dr. Szathmáry Lajos.
|
|
ELŐSZÓ
Könyvünknek nem csak az a célja, hogy a tájékozatlanokat tájékoztassa a szabadművelődésről. Azt is szeretnénk, ha a szabadművelődési munka további fejlődési, tisztázódási folyamatában segítséget jelentene. Megkötni senkinek a munkáját nem akarjuk, sem elméleti megállapításainkkal, sem gyakorlati útmutatásainkkal. Hiszen ez a munka állandóan újabb ötletekkel gazdagodik, munkásainak látása állandóan tisztul; szomorú volna, ha két-három év múlva is csak ennyit és ugyanígy lehetne elmondani a szabadművelődésről. - Éppen ezért kérjük a könyv minden olvasóját, közölje velünk kérdéseit, kételyeit, ellenvéleményét, tapasztalatait, ötleteit, mindent, ami erre a könyvre vonatkozik.
Amit a szabadművelődésről jelenleg el lehet mondani, azt igyekeztünk (amennyire a könyv terjedelme engedte) egészen áttekinteni s a jelenségek összefüggéseit is megmutatni. - Könyvünk összeállításánál nagy segítségünkre voltak az Országos Szabadművelődési Tanács Elnöki Tanácsának tagjai és Gombos Ferenc, a VKM szabadművelődési főosztályának vezetője. A szabadművelődés problémáit elsősorban Karácsony Sándornak, a Tanács elnökének negyedszázados munkássága tárta fel; főleg A magyar észjárás c. könyvének vettük ezúttal sok hasznát.
|
TARTALOM
ELSŐ RÉSZ
I. MI A SZABADMÜVELÖDÉS?
Kultúra, civilizáció, művelődés 5
AI osztályelnyomás hatása a magyar kultúréletre . . 8
A nemzeti elnyomás hatása a magyar kultúréletre 11
A szabadművelődés jelentősége itt és most 14
II. A SZABADMÜVELÖDÉS ALANYA: A TÁRSADALOM 16
Parasztságunk kultúrája 17
Ipari munkásságunk kultúrája 23
Értelmiségünk kultúrája 26
Igény a kultúra egyetemes és modern voltára 30
Igény a kultúra magyarságára 33
III. A SZABADMÜVELÖDÉS ANYAGA: A KULTÚRA
a) Tudomány 36
Természettudományok, számtan 37
Földrajz, közgazdaságtan; szakoktatás 40
Történelem, szociológia 46
Lélektan, filozófia, pedagógia 53
b) Művészet 57
Irodalom 62
Zene 66
Képzőművészet 73
c) Társadalmi élet 73
MÁSODIK RÉSZ
I. A SZABADMÜVELŐDÉS ALKALMAI
Ünnepélyek 79
Műsoros est 80
Hangverseny 81
Mesedélután - 83
Élő-újság 84
Közös színházlátogatás 85
Szabadszín játszás 85
Kiállítás- és múzeumlátogatás. Városnézés, falujárás, kirándulás 87
Kultúrnapok , 88
Falunap 89
Előadás, előadássorozat 89
Tanfolyam 90
Szabadiskola 92
Egyéb munkamezők 99
II. A SZABADMÜVELŐDÉS ESZKÖZE!
Könyvtár 99
Folyóiratok 103
Keskenyfilm 104
Bábjáték 104
Előadó együttesek 105
Rádió, hanglemez, vetítőgép 107
Énekkar, zenekar 108
Kultúrautó ... 109
Olvasókör, kultúrház, művelődési telep 110
Falumúzeum - 111
III. A SZABADMÜVELÖDÉS SZERVEZETE.
A népműveléstől a szabadművelődésig 111
A társadalom szabadművelődése 112
Az állam szabadművelődési szervei 113
Szabad Művelődési Tanácsok 115
A magyar szabadművelődés szervezete 116
|
