Tulipános láda, ilyenben tartották régen az értékes dolgokat, ez volt a szegény ember széfje. Azokat a témák gyűjtöm ide, melyek főként iratok és adatok feldolgozásán alapszanak és nem tartoznak szervesen valamelyik már meglévő fő témához. Értelmezésükhöz többnyire helyismeret is szükséges.
A képzeletbeli ládafiánkba főként helyi információs értéküknél fogva kerülnek a cikkek. De igyekszem a helyismerettel nem rendelkezők számára is szolgálni érdekes összefüggésekkel.
Milyen volt az élet a második világháború után falun? Hogyan próbálták meg megélni az ünnepnapjaikat a túlélők? Művelődni, tanulni és szórakozni állami irányítással?
Pénzes Judit 1982-es szakdolgozatából megismerhetjük a falusi élet vidámabbik oldalát, a felszabadulást követő évekből. A dolgozat még az írógépes korszakból való, nem volt internet, el kellett gyalogolni a levéltárba, jegyzetelni kellett, amit elmondtak a visszaemlékezők. Olyan értékeket mentett meg kis falunk múltjából, amiket ma már nem tudnánk összegyűjteni, ezek a képek ma már nem elérhetők.
Mi ikerváriak, a pedagógus pályája elején megtett lépéséért vagyunk leginkább hálásak. A dolgozatban sokunk szülei és rokonai szerepelnek. Köszönjük Judit!
A Hősök emlékművén a két világháború áldozatai szerepelnek név szerint, itt látható is. Amikor fotóztam akkor elgondolkoztam, hogy mi a helyzet az 1848-as honvédekkel? Biztos voltak, de miért nem tudok róluk? Kik voltak Ők?
Balogh Gyula Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben című könyvet 1895-ben adták ki és pár éve megjelent reprint formában is. Négy honvéd szerepelt a falunkból az 1848-as harcokban, ezekből egy elesett:
ŐRI FERENC, HORVÁTH GYÖRGY, DOMOKOS PÁL, MIHÁCZY GYÖRGY,
A hősök családnevei ma is élő famíliák a faluban. Illetve egy másik szálon is voltak nevek, sőt az egyik korabeli újság alapján már 11 név áll rendelkezésünkre: KOMÁROMI MIHÁLY.
Három korabeli újsághírt is összekötök a Komáromi családnévvel most.
Aranylakodalom 1884-ben Ikervárott.
100 évesen halt meg az 1848-as honvéd Ikervárott 1921-ben.
Batthyány főispán kimentette a tűzből a 70 éves asszonyt Ikervárott 1887-ben.
Ez a pár cikk többszörösen összefonódik a múltban, mint a játék puzzle darabjai.
Mit tud elmesélni egy pár soros nyugtatvány 1858-ból? Faiszt Kelemen és neje Fábián Anna közösen felvették a feleség addig gyámság alatt lévő örökségét.
Csodák már pedig vannak, mert ennyi véletlen nem lehet. Először is a nyugta fent maradt 165 évig, köszönhetően a "hivatali" megőrzésnek. Azután feltették az internetre, mint sárvári régiség. Valami megcsendült bennem, ismerős volt a név. Hasonló nevűtől vettük a fél házhelyünket, lehetett a déd vagy ükunokájuk.
1910. október 9.-én áldották meg a Batthyány utcában a Horváth Lajos és Németh Mária háza elé emelt Szűz Mária szobrot, melyet saját költségükön készítettek.
A képen látható alapítók még egy alapítványi tőkét is elhelyeztek a sárvári takarékpénztárban, hogy a mindenkori ikervári plébános a haláluk után is tudja finanszírozni a szobor karbantartását. Ennek az Alapítványi levélnek a másolata került el hozzám a leszármazottak szíves segítségével.
Hogyan kapcsolódik falunkhoz egy hangfelvétel, amely 1963. augusztus 7.-én készült Amerikában?
A felvételen az ikervárott 1888-ban született Dala József beszél, aki a felvételek idején már 75 éves volt. 1906-ban hagyta el a szülőfaluját a jobb élet reményében. A felvétel már önmagában is 48 éves.
Dala József és neje ízes magyar nyelvű beszélgetését hallgathatjuk meg a felvételeken, amin alig hagyott nyomot a több mint fél évszázados idegen nyelvi környezetben élés. A kérdező Bakó Elemér, aki az amerikai magyarok nyelvének kutatására tette fel az életét.
DÁVID JÓZSEF - ÚJ FALU - Ikervár 1963-ban
Nos itt van egy anyag, ami kemény tükröt mutat az 1963-as ikervári életről és a "téeszesítés"-ről. Az akkori negyedikes és nyolcadikos gyerekeknek tett fel pár kérdést és a válaszokat összegezte. Érdekes adatokat látunk, majd elmereng az író az Ő gyerekkori idejéből vélelmezhető válaszok különbözőségein és azok okáról.
A fő kérdés, hogy a fiatalok nem akarnak a mezőgazdaság kétkezi oldalával foglalkozni.
Dávid József, aki ekkor Szombathelyen volt újságíró, egy hetet töltött el Ikervárott, tapasztalatait, meglátásait rögzítette. Megtudhatjuk hány TV, rádió, autó, motor volt a faluban.
Ikervár 1930-as népszámlálás egy korabeli dokumentum alapján
A dokumentum feltárásának nyomozása, ki, mikor, miért követte el?
Milyen adatokat nyertek ki a statisztikák Ikervárról.
Kezembe került egy írógépen készült, indigóval több példányban gépelt dokumentum, minden egyéb információ nélkül. Megpróbáltam megfejteni mikor, ki és miért írhatta? Ha már foglalkoztam a kérdéssel, akkor megnéztem az 1930-as népszámlálás adatait is.
