1910. október 9.-én áldották meg a Batthyány utcában a Horváth Lajos és Németh Mária háza elé emelt Szűz Mária szobrot, melyet  saját költségükön készítettek.

A képen látható alapítók még egy alapítványi tőkét is elhelyeztek a sárvári takarékpénztárban, hogy a mindenkori ikervári plébános a haláluk után is tudja finanszírozni a szobor karbantartását. Ennek az Alapítványi levélnek a másolata került el hozzám.

Köszönöm Tábori Ilonának (Horváth Vilmosné), hogy odaadta az iratot és Lakner Rozáliának a segítségét, hogy közkincsé tehetem ezeket. Fontosnak tartom, hogy megőrizzük azoknak az emlékét, akik tettei követendők lehetnének ma és holnap.

 

     

A falu látnivalóit gyűjtöttem össze egy oldalra és amikor azokhoz szedtem össze az információkat, akkor jutottam oda, hogy pont a legszebb állapotban lévő szoborról nem tudtam meg semmit. Egy beszélgetés gyümölcseként aztán egyszer csak hozzám került a 100 éves Alapítványi levél, melyből sok minden megtudható lett. Nem gondoltam volna, hogy egyáltalán létezett ilyen akkoriban és még meg is van.

Valószínűleg a családi irattár becsesen őrzött iratait sikerül most közkincsé tenni. A szobor állítók leszármazottainak generációit dicséri a szobor állapota, példát mutatva az ősök akaratának ápolása és emlékük megőrzése terén.

Ez a cikk nincs még kész, megpróbálok még majd megtudni pár dolgot Horváth Lajosról és nejéről Németh Máriáról. Mivel foglalkoztak? Bár akkor többnyire a földből éltek. Az 1848-as ikervári szabadságharcosok keresése során láttam, hogy a Horváth név milyen  elterjedt volt az 1860-as években. Illetve az utcának ezen a részén lakott négy Horváth család is, akik valószínűleg rokonságban álltak. Ezt abból következtetem, hogy az egyes földek ugyanahhoz a névhez, de különböző házhoz tartoztak.

Mi lehetett a mozgatórugója nemes tettüknek? Mikortól és meddig éltek? Hány gyerekük volt? Ki faraghatta a szobrot? Van-e felírat a talpazaton? - látható, hogy sok nyitott kérdés van még a témában.

A képen az alapítokat láthatjuk, talán az alapítás időszakában készült fotón. Először átiratban mutatom be az alapítványi levelet, ha már ismerjük  a tartalmát, akkor könnyebben olvashatjuk el az eredetit.

 

     
 

Alapítványi levél

Mi alulírott Ikervár községi lakosok szüz Anyánknak, mint a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére legőszintébb szeretetünk jeléül Ikervár községének Batthyány Lajos utcájában saját házunk előtt szobrot emeltünk, melyet f.h.9.-én Magyarok Nagyasszonyának ünnepén – Köbert János sárvári prépost plébános, mint kerületi esperes az ikervári és a környékbeli hivek tömeges részvétele mellett megáldott.

Alulírottak kötelezzük magunkat, hogy ezen szobrot, míg egyik vagy másik közölünk él, saját költségünkön fogjuk fenntartani.

A mindenkori ikervári plébános urat alázattal felkérjük, hogy halálunk után a szobor fenntartásáról gondoskodni kegyeskedjék. Ezen fenntartás költségeinek fedezésére az általunk f. h. 10.-én a sárvári első Takarékpénztár 1578.sz. invinkulált könyvecskéjében letett száz korona tőke kamatai fognak szolgálni.

Ezen alapítványi levelünket bátorkodunk jóváhagyás végett kegyes Főpásztorunkhoz felterjeszteni.

Ikervár 1910 október hó 12.-én

Jóváhagyom

Szombathely, 1910 okt. hó 16.

Horváth Lajos                

Németh Mári                 

   Alapítók                    

 

Vilmos  

Püspök

 

 

 

István Vilmos - 1901 - 1910 között volt szombathelyi püspök

                     

 

Zalaegerszeg, 1849. jún. 22. - Szombathely, 1910. dec. 24.

Elemi iskoláit szülővárosában, a középiskolát Szombathelyen végezte, teológiát Bécsben, a Pazmaneumban tanult. Káplán volt Kőszegen, 1875-től udvari káplán és levéltáros, szentszéki jegyző, tanár a szemináriumban. 1888-tól tb. kanonok, 1891-től székesegyházi kanonok, 1892-től prépost, 1899-től segédpüspök. 1901-től szombathelyi megyéspüspök.1904-ben  járt X. Pius pápánál. Utolsó éveiben asztmája megtörte az erőteljes férfiút és baja tüdővizenyővé fejlődött, mely 1910. december 24-én délután két órakor kioltotta életét 61 éves korában. Életéről bővebben olvashatnak a forrás linkeken.

Forrás1,    Forrás2,   Forrás3,   Forrás4,

A képen látható még a püspök aláírása. Ha összevetjük az okmányon láthatóval, akkor látható már, hogy nem olyan lendületes, már betegen írta alá, halála előtt két hónappal. A pecsétjét pedig figyelmesebben megnézve észrevehető, hogy az alapítványi lapon ott szerepel a Dr. előtag is.

     

v20110317