|
EGYÉB KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEK. ESEMÉNYEK IKERVÁRON
Az eddigiekben a község szabadművelődéséhez szorosan hozzátartozó tevékenységi formák, eszközök kerültek tárgyalásra. Ezen kívül az egyesületek is tevékenykedtek és végeztek kulturális munkát. Voltak még olyan események is, amelyek igaz, hogy nem a község lakóinak szervezésében valósultak meg, de ők vettek rajta részt, így a kulturális élet fontos eseményeivé váltak.
Az egyesületek kulturális tevékenysége
KALOT: Az egyesület működése - az akkori vezetők szerint - a katolikus ifjak kulturális nevelését célozza.
Nem a felszabadulás után jött létre, hanem már 1940-ben megalakult Ikerváron, amikor ideiglenes alapszabályukat felterjesztették jóváhagyás végett, de nem kapták vissza láttamozva, így kb. 3 hónapig működött, aztán megszűnt. /95./
1946. június 7-én alakult ujjá. Megalakulásának előzmények a celli zarándoklaton való részvétel volt, 1946. május 19-én. Kalamár Ernő főtisztelendő felhívására 104 legény vett részt rajta. Az esemény után rögtön megkezdek a KALOT újjászervezését. "Alapos propaganda előkészítés után június 7-én este a falu vezetői, a pártoló tagok és a jelentkezett rendes tagok jelenlétében ünnepélyes keretek között folyt le az alakuló közgyűlés... /96./
Céljukat így határozták meg: "Egy forrongó világ romjai között ... az ikervári ifjúság egyesületbe tömörül, hogy újjáépítse az országot, faluját szellemi és kulturális téren." /97./
Megválasztották az alakuló gyűlésen a vezető tisztségeket és a tisztikart is. Mindkettőben egyházi és világi pozíciókat töltöttek be.
Természetesen minden egyházi ünnepet megtartottak, többnyire az ez időben megalakult KALÁSZ-os leányokkal együtt.
 A KALOT működését dokumentáló irat első lapja
Részt vettek az 1946-os nyőgéri falunapon. Ők rendezték a Kalásszal közösen az ikervári arató ünnepélyt. Ezekről már a korábbiakban volt szó/.
Az aratóünnep után egy alkalommal összejöttek, amikor a nyári szabadság kezdetét kihirdették. Ez alatt érkezett a hír, hogy a KALOT központját a belügyminiszter feloszlatta. A rendőrség vizsgálatot indított a KALOT tevékenységének felderítésére. Részletek az ekkor készült jegyzőkönyvről: "Kovács Lajos ... plébános az ikervári KALOT működésére vonatkozólag a következőket adja elő.
1. / Az egyesület működése kizárólag a katolikus ifjak kulturális nevelését célozta.
2. / Az egyesület életében politikai célok nem érvényesültek. Az egyesület tagjai a nemzeti szocialista, fasiszta és
más demokrácia ellenes pártok kérdésében állást nem foglalt, a baloldali pártok, vagy mozgalmak, vagy azok tagjai ellen semmit ki nem fejtett. A Németország oldalán való háborúban lépés kérdésében állást nem foglalt.. .
4./ Az egyesület vezetői, sem tagjai politikai tevékenységet nem fejtettek ki. Az egyesület vezetői igazolása rendben megtörtént, ellenük eljárás folyamatban nem volt és nincs. " /98»/ 1946. augusztus 31-én a feloszlatás is megtörtént. Az erről készült jelentést az ikervári körjegyző küldte: " Főjegyző Urnák 1818/1946. sz. rendeletére hivatkozva jelentem, hogy a megalakult ikervári KALOT, miután a KALOT Központot a belügyminiszter úr feloszlatta, jelenben megszűntnek tekintendő." /99./
Szeptember 4-én még egyszer összejöttek a KALOT képviselői és a rendőrparancsnok, hogy az egyesület vagyonáról rendelkezzenek, "Megállapítást nyert, hogy a fenti egyesületnek semmiféle ingó és ingatlan vagyona nem volt," /100,/
Továbbiakban a KALOT jogutódjának a Katolikus Legény Szövetség létrehozását tervezték. A szervezése meg is indult.
 KALOT - fokos
KALÁSZ
Az 1939. február 12.-e után kiadott alapszabály így határozza meg a Katolikus Leánykörök Szövetségének célját: "Hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti érzésükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat neveli a falu leányaiból. Eszközei: tanítónők, vagy más megfelelő képzettségű hölgyek vezetésével foglalkoztatni lányokat.
1. / Lelkileg: közös imádság szentségekhez való közös járulás közös szentségimádás és lelkigyakorlatok tartásával.
2. / Szellemileg: vallásos jellemképző kulturális, gyakorlati tárgyú előadásokkal.
3. / Gyakorlatilag: főző, háztartási, varró és háziipari tanfolyamokkal.
4. / Kedélyileg: dalok, játékok, táncok tanításával, kirándulások, versenyek, színielőadások rendezésével, tisztességes szórakoztatással. /101./
Az alapszabály szerint az egyesület igazgatója a helybeli plébános, vagy az általa megbízott lelkész.
Vezetője: "A falu intelligenciájának katolikus hölgytagja, a- kit a plébános úr erre a szövetséggel egyetértve felkér." /102./
A dokumentum meghatározza azt is, hogy ki lehet az egyesület tagja:
A lánykörnek az elemi iskola elvégzésétől vagy 12 éves kortól 14 éves korig jelöltje, azon túl felvett tagja lehet minden tisztességes, katolikus leány, aki az összejöveteleket pontosan látogatja, viselkedése ellen kifogás nincs, és felvételét a vezetőségtől kéri." /103./
Az ikervári leánykör először 1941. november 9-én alakult meg, Kovács Margit tanítónő vezetésével. Ekkor 20 fiatal lány lépett a tagok sorába. Alapító tagok voltak: Jóna Mária, Juhász Magdolna, Lakner Terézia, Majsa Terézia és Nagy Ilona. Az egyesület hivatalos nyilatkozatban csatlakozott a szövetséghez. /104./
A KALÁSZ a háborúig működött, utána szüneteltette tevékenységét, q felszabadulás után, még 1945 telén megkezdték újjászervezését, engedélyt kértek működésére. A járási aljegyző felhívta az egyesület figyelmét: "hogy az elveszett alapszabályok sürgős pótlásáról gondoskodjék. Alapszabály hiányában a további működése nem engedélyezhető." /105./
1946-ban ismét megalakult, vezetője Komáromi Mária tanítónő, szabadművelődési ügyvezető lett. Ő számolt be tevékenységükről.Sok lány jelentkezett, többségükben paraszti családok tagjai. A foglalkozások télen is és nyáron is a római katolikus népiskolában voltak, a mai óvoda helyén. Minden szerdán este összejöttek, időnként még 70-en is. Problémáikkal minden esetben a községi bíró Márczi Józsefhez fordultak, aki készségesen segített. Minden alkalommal hallgattak valamilyen előadást, énekeltek, játszottak. Az előadások történelmi, földrajzi, hazafias és illemtan témájúak voltak, de sokszor minden nap hasznosítható gyakorlati tanácsokat, útmutatásokat is kaptak. Az előadó az egyesület vezetője, időnként pedig a plébános volt. Néhány cím az előadások közül: Hun-magyar mondakör, Változatos főzés, Fűtés-szellőztetés, Hőmérő-lázmérő, Kertészet, Illik - nem illik. Az előadásokhoz segédanyagot nem kaptak, önállóan állították össze. Játék nélkül nem múlhatott el egyetlen foglalkozás sem. Leginkább népi játékokat tanultak: Elvesztettem páromat, Egyszer egy királyfi, stb. Játéktanuláshoz ezt a kis könyvecskét használták leginkább, mivel nem csak a dalok szövegét és dallamát tartalmazta, hanem az eljátszás módját is.
Nagyon sok éneket tanultak, zömében népdalokat, népdalfeldolgozásokat.
Ez a könyv 230 népdalt tartalmaz különböző gyűjtőktől. Nagyon sokat megtanultak belőle a Kalászos lányok. Felhasználták még a Szó-mi sorozat tagjait is. Ezek a kis füzetek népiskolások számára jelentek meg, Kodály Zoltán és Ádám Jenő szerkesztésében. Kerényi György állította össze, jelentette meg a Madárka című, 102 magyar népdalt tartalmazó kötetet, amely változatos témájú összeállítás volt. Ez is jól szolgálta a népdalokat szerető lányok tanítását.
 A Szó-mi sorozat második tagjának fedőlapja
A tánctanulás sem maradhatott ki a programból. Karikázót, Tapsos táncot, Májusfa táncot ás még sok hasonlót tanított meg a vezető, s ezeket időnként a nagyközönség előtt is bemutatták. A Pünkösdölővel egy sárvári bemutatón is részt vettek, de díjat nem kaptak.
Minden ünnepélyen ott voltak, szerepeltek, legtöbbször a KALOT tagjaival együtt. Erre vonatkozóan már a korábbiakban bemutatásra kerültek a dokumentumok.
Az egyesület országos és megyei vezetősége gondoskodott a Kalász-vezetők továbbképzéséről. Ilyen tanfolyam volt például Jankovics-telepen.
Sokáig nem működhetett a Kalász, 1946-ban szeptember 4-én feloszlatták, vizsgálatot rendeltek el vagyonának felmérésére. Az összejövetelről jegyzőkönyv is készült, amelyben meg- állapították, hogy a szervezetnek vagyona nem volt. /106./
Önkéntes Tűzoltó Egyesület
1882-ben alakult meg, de természetesen nem kulturális céllal.
A felszabadulás előtti években és 1945 után mégis fontos szerepet töltött be a falu művelődésében. Leginkább a színdarabok rendezésére és tanulására terjedt ki munkájuk ezen a téren, ez érthető is, hiszen az előadások bevételeiből sok mindent tudtak vásárolni, ruhát, sapkát, stb-t.
Gyakran vettek részt versenyeken; időnként még a lányok is beálltak közéjük.
A tűzoltó lányok a Kenézben rendezett verseny után.
Mindig valamilyen kulturális esemény is kapcsolódott a versenyekhez, ha más nem, hát a szórakozni vágyó fiuk, lányok népi játéka, dalolása.
1949-ben kezdték meg a tűzoltózenekar szervezését. 1950-ben már hetente több alkalommal próbáltak. A zenekar vezetője Pörneczi János bádogos volt, a tagok kb. 10-en voltak. Működésükhöz 1950 utána tanácstól kaptak támogatást. Minden ünnepélyen, megmozduláson játszottak, de versenyeken is részt vettek.
Sokáig működött rendszeresen a zenekar, ma már azonban csak különleges alkalmakkor zenélnek.
A zenekar az 50-es évek elején.
Egyéb kulturális események Ikerváron
Az eddigiekből is látszik, hogy milyen pezsgő élet alakult ki a felszabadulás után községünkben. Az igáitól megszabadult parasztság és a munkásság kihasznált minden művelődési alkalmat, pedig keményen kellett dolgozniuk, erőiket nem kímélhették. Késő estig dolgozták a földeken, a gazdaságokban, után mégis elmentek előadást hallgatni, színdarabokat tanulni, táncolni. Mindig volt valami várható esemény, amire lázasan készülődhettek. 1946-ban az ügyvezető így irt egy jelentésben:
"Az ifjúság művelődési igénye nagy. Hálásak mindenkivel szemben, aki velük foglalkozik. Ma már a népi dolgok is igen érdeklik őket..
Áldozatkészségük meglepő..." /107/
Ennek a lelkesedésnek köszönhető, hogy olyan sok mindent meg tudtak szervezni, hiszen akkor még központilag összeállított műsorokat, programokat sem kaphattak.
Csak nagyon ritkán fordult elő, hogy más biztosított számukra művelődési alkalmat. Csak 1949-ben fordult elő két alkalommal.
Júniusban a sárvári Tanonciskolái Szit csoport szerepelt a "Ludas Matyi-val.
A második alkalommal könyvvásárt tartottak a megye községeiben. Részlet a sajtó híradásából:
"... A Könyvnapokat a megye falvaiban június 16-án, csütörtökön rendezik meg. A megye számos községében mennek ki teherautóval kultúrbrigádok, hogy kultúrműsorukkal szórakoztassák a falu népét, ugyanakkor pedig a felállított könyvelárusító asztalok mellett a könyveken keresztül a szocialista kultúrát terjesszék. A falvakban hatalmas érdeklődés mutatkozik a Könyvnap irányt."/108./
Sárváron volt az ünnepélyes megnyitó, utána Pecölbe, Megyehidra, majd Ikervárra jöttek a Sárvár és Vidéke is beszámolt az eseményekről;
"Ikervárott már kezdett a választékban hiány jelentkezni. Itt is keresték a szépirodalmat, Makarenko után érdeklődtek. A hangszórón át szólt Ikervárott a nóta, járták a kollégisták a legényes táncot, furulyáztak. Mikor 1 óra körül hazafelé indult a kultúrautó, már csak néhány vékony - füzetes példány maradt meg a könyvekből...
A látogatók nem csak a Szikra kiadványait keresték, hanem József Attila válogatott verseit is nagyon sokan keresték, érdeklődtek Móricz Zsigmond iránt is, Adyt, Szabó Pált keresték. Hiányolták, hogy nem volt választék ifjúsági vonatkozású könyvekben." /109./
Mindezek bizonyítják azt az "éhséget" amely a lakosságot jellemezte, a kulturális élet területén.
Dolgozatomban azokról a tevékenységekről és eseményekről volt szó, amelyek kimondottan kulturális jellegűek voltak. Nem került tárgyalásra az óvoda-, és iskolaügy. Nem szabad megfeledkezni a népi hagyományokról sem, bár szorosan nem tartozik a tárgyalt témához. Mégis említést érdemel, hiszen a tollfosztókban, disznótoros vacsorákon, kukoricafosztáskor is művelődött és szórakozott a nép, Jelenteteket, tréfákat mutattak be, népdalokat énekeltek. Húsvét hétfőn az u.n. Egyházi réten körjátékokkal, szórakoztatták egymást és magukat. A tollfosztó áldomásokon jelmezbe öltöztek, muzsikáltak, énekeltek.
Hagyománya volt a pünkösdőlésnek, lucázásnak, korbácsolásnak, locsolásnak. Mindezeket csak megemlítem, hiszen vizsgálatuk, tárgyalásuk egy másik dolgozat anyaga is lehetne. Remélhetőleg, majd az utókor ezeket a témákat is feldolgozza, s így lassanként összeáll Ikervár művelődésének története.
|
