Németh Endre 1996-os írását dolgoztam fel, melyben az ikervári vízerőmű történetét kötötte csokorba, amikor kutakodni kezdtem a szerző után, akkor találtam ezt a riportot és videót. Sajnos az eredeti video hangja speciális formátumú, de nem adtam fel és végül sikerült átkódolnom.

Gondoltam nem sokan láthatták, pedig érdemes megnézni ezt a rövid összefoglaló riportot a vízerőművünkről.

Sajna itt is előfordult az erőmű kapcsán már-már rendszeresnek mondható baki. Lajosnak Lajos, no de melyik?

Tanai Ibolya - Több mint száz éve, 1896 óta termel villamosáramot az ikervári vízerőmű. Az ipartörténeti kuriózumnak számító létesítmény néhány éve német tulajdonban van. Jelenleg 2,2 MW-nyi áramot táplál az országos hálózatba. Az energia egy részét még mindig a régi, 80 éves gépek termelik.

A Rába partján fekvő Vas megyei település, Ikervár évszázadokon át a Batthyányak birtoka volt. Itt épült meg Magyarország első közcélú vízerőműve, amely több mint 100 éve termeli az elektromos áramot. A folyó vizét évszázadokkal korábban is hasznosították: az uradalomban vízimalom működött. Az erőmű ötletével két fiatal budapesti mérnök kereste fel Batthyány Lajos grófot az 1890-es évek elején.

Németh Endre  - Eszükbe jutott, hogy meg kellene nézni, Magyarországon lehet-e valahol turbinaépítéssel vagy erőműépítéssel foglalkozni. És akkor eszükbe jutott, hogy még amikor ők dolgoztak a Ganz gyárban, akkor a Rábán, Ikerváron a Batthyányaknak építettek két kis turbinát, és itt működik egy vízimalom – a Rábán 120 lóerővel működött ez a vízimalom -, hogy itt vajon nincs-e nagyobb energianyerésre lehetőség.

Tanai Ibolya - A számítások meggyőzték a grófot: érdemes a Rába vízerejét áramtermelésre használni. A megvalósítás érdekében 1895-ben megalakították a Vasvármegyei Elektromos Műveket, s egy évvel később már fel is avatták a korszerű ipari létesítményt. Megépült a duzzasztómű, amelynek segítségével kezdetben másodpercenként 15, később már 22 köbméter vizet nyerhettek – persze csak ha Ausztria felől elegendő vizet hozott a Rába. Ezt a beeresztő zsilipen engedték bele az 5 és fél kilométer hosszú üzemvízcsatornába, amely a vízerőtelepig vezet. A gépházba 5 zsilipen keresztül folyt be a víz az 5 turbinára.

Németh Endre  - Ezen a képen, amit látunk, az erőmű kiépítésének, az első kiépítésének a metszete látszik, a kék vízbevezető csővel, a turbinával középen, a turbinán keresztül folyó víz kivezetésével, és a tovább folyó vízzel..A turbinának a két oldalán egy-egy áramtermelő gépegység látható, ezek egyenáramot állítottak elő, darabonként 1500 Volt feszültséget tudtak szolgáltatni 65 Amper áramerősség mellett.

Tanai Ibolya - A soros egyenáramú rendszer a svájci Thury találmánya volt. Az általa kifejlesztett, és Ikerváron is használt dinamó ma a gépházban fellelhető legrégebbi szerkezet: 1895-ből való. A vízerőmű több korszerűsítésen is átesett az elmúlt évtizedekben. Már a 20-as években időszerűvé vált a 3 fázisú forgóáramú rendszerre való áttérés, így új gépekre volt szükség. A víz alá úgynevezett ikerturbinákat szereltek, amelyekhez forgóáramú generátorokat kapcsoltak. Ezek mind a Ganz gyárban készültek, és egészen a 90-es évek közepéig termelték az áramot.

Németh Endre - Az 1994-95-ös átépítéskor az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es gép turbinája az kicserélésre került. Egyedül működőképes az 5-ös gép. Annak megvan a turbinája, és működőképes most is. Ezek csak mint emlékek maradtak itt, nem akarták kidobni őket, szétrombolni, a turbináik azok össze lettek törve, egy darab gépet találunk kinn, a szabadtéri múzeumban.

Tanai Ibolya - Régebben tehát ilyen ikerturbina tartozott mindegyik generátorhoz. Mára egy maradt az öt közül, amely jelenleg is áramot termel.

Németh Endre  - Ha alaposan megnézzük, akkor ez itt a gépnek a lendkereke, ez maga a 3 fázisú tekercselés, itt pedig az ún. póluskerék, amelyik tulajdonképpen mágnesek sorozatából állítódik össze, és ez a mágneses mező, amelyik itt forog, ez gerjeszt feszültségetilletve indukál áramot ebbe a 3 fázisú tekercselésbe. Úgyhogy ezek az áramtermelő gépek, amiket a Ganzék csináltak 1924-25-ben, olyan jól megszerkesztett masinák, hogy jóformán alig lehet észrevenni a szigetelés öregedésén túl az egyéb gépészeti részeken, alig lehet észrevenni ezt a kort.

Tanai Ibolya - Az ugyancsak eredeti vezénylőtábla tanúsága szerint ez a 80 éves gép jelenleg éppen 180 kW-nyi teljesítményt ad az országos hálózatba. Az áram nagy részét azonban ma már a másik négy kamrában lévő, függőlegesen összeépített turbinagenerátorok termelik.

Németh Endre  - Minden víz alatt van. Ez a kék mutatja, hogy a víz szintje hol áll, itt vagyunk, itt állunk most a gépház szintjén, itt van ennek a betonkamrának a teteje, ha magunkat ideképzeljük, látjuk, hogy fölöttünk legalább 3-4 méter magasan áll a víz itt a kamrákban.

Tanai Ibolya - A víz alatti generátorokról kábelen vezetik ki a megtermelt energiát. Míg korábban főleg a szombathelyi üzemeket és háztartásokat látták el, és közvetlenül innen kapta az energiát a villamosvasút a vasi megyeszékhelyen és Sopronban, addig most az országos hálózatba jut az áram. Az energiáját vesztett víz pedig az alvízcsatornán folyik tovább a Herpenyő patakba, és onnan újra a Rábába.

De nem csak A Millennium évében született az ikervári villamos erőmű cikkhez kapcsolódik ez a kis film a riport alanyon keresztül, hanem a Batthyány? No de melyik? íráshoz is.

Sajnos itt is becsúszott az a baki, hogy több Batthyány Lajosunk volt és nem számozták őket francia mintára.

A két pesti mérnök nem kereshette fel a videoban 27. másodperc körül látható Lajost 1894-ben, mert őt már 1849-ben kivégezték. Nem csak a két utolsó számjegy cserélődött fel, a személyek is cserélődtek. Az a Lajos, akit ők megkerestek, az gr. Batthyány Géza és gr. Batthyány Emma (Amália- Emília) legidősebb gyermeke volt, vagyis az első felelős miniszterelnökünk unokáját keresték meg.

A megjelenített képről annyit kell tudni, hogy ez a vértanú miniszterelnökünk legkorábbi felnőttkori ábrázolása, ami 1839-ből származik és Lieder Frigyes akvarellje.

Ki is volt a fiumei kormányzó?

Három korabeli országgyülési almanachból idézek ide, ami azért is lehet érdekes, hogy láthatóvá tegye, hogy mikor mit tartottak róla fontosnak megemlíteni.

  1932-es illusztráció.

  1940-es illusztráció.

STURM-FÉLE ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH      1910-1915

1860. július 27-én Egyeden, Sopronmegyében született. Fia Géza grófnak és Batthyány Emma grófnőnek, Batthyány Lajos gróf leányának. Az érettségi vizsgálatot mint magántanuló a győri bencések iskolájában tette le. Jogot Budapesten, Berlinben, majd Párisban hallgatott. Hazaterve, 1881-ben a külügyminisz­tériumba lépett, hol egy évvel később a diplomáciai vizsgát is letette; még ugyanaz évben attasévá nevezték ki. Tényleges diplomáciai szolgálatba azonban nem lépett, hanem birtokaira vonult és még ugyanez évben nőül vette néhai Andrássy Gyula grófnak egyetlen leányát, Ilonát, kivel Ikerváron, vasmegyei birtokán élte házasságának első éveit. Midőn Khuen-Héderváry gróf báni méltóságra emeltetett, 1884-ben győrmegyei főispánná nevezték ki. Győr városának érdekein is sokat lendített és rendet hozott a városi kezelésbe. 1892-től 1896-ig Fiume kormányzója volt s ez idő alatt a város érdekében nagyjelentőségű sikeres munkásságot fejtett ki. Míg ő volt kormányzó, az összhang a lakosság és a magyar kormány között egy pillanatig sem volt zavart. 1896-ban ez állásáról lemondva, szabadelvűpárti programmal képviselővé választották Győrött, míg 1901-ben Fiume választotta meg az autonomista Zanellával szemben. Az 1904. november 18-i események következtében a szabadelvűpártból kilépett és az 1905-i általános választások alkalmával az utóbb alkotmánypárt nevet felvett disszidensek programjával választották meg a bodajki kerületben, amely 1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli 67-es program­mal egyhangúlag újra megválasztotta. Belső titkos tanácsos és a főrendiház örökösjogú tagja. Társadalmi és jótékonysági téren is élénken működik. Az 1905-6-i válság során megindult tulipán-mozgalom egyik vezetője s az országos Tulipánkert- Szövetség elnöke volt. Az 1906-ban alakult Országos Iparpártolási Szövetség szintén elnökévé választotta.

     MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH             1927-1932

Batthyány Géza gróf fia, anyja pedig a tragikus véget ért Batthyány Lajos grófnak, Magyarország első alkotmányos miniszterének leánya. 1860 július 27-én született Egyeden, Sopron megyében. Középiskoláit Győrben végezte, a jogot Budapesten, Berlinben és Parisban. Külügyi szolgálatba lépett s rövid ideig attasé is volt. Miután nőül vette Andrássy Gyula gróf, akkori külügyminiszternek egyetlen leányát, Ilonát, ikervári birtokára vonult vissza. 1884-ben azonban már ismét közpályára lépett s mint Győr megye főispánja fejtett ki igen érdemes mun kásságot. 1892-ben Fiume kormányzója lett. Működése alatt társadalmi összhangot teremtett Fiúméban; magyarbarát han­gulat uralkodott a fiumei representanzában. 1896-ban lemon­dott ez állásáról és előbb Győr város, majd 1901-ben Fiume választotta meg szabadelvű párti programmal képviselőjévé. 1904-ben Andrássy Gyula gróffal együtt lépett ki a szabadelvű pártból és mint ellenzéki lett 1905-ben is és 1910-ben is Bodajk képviselője. 1910-ben azonban nemsokkal megválasztása után lemondott mandátumáról s a főrendiházban élénk részt vett a munkapárt elleni küzdelmekben. Egyike volt az úgynevezett  tulipán mozgalom vezéreinek.

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH           1935-1940

1860-ban született Egyeden. Római katolikus. Földbirtokos, Fiume volt kormányzója. A jogot Berlinben, Parisban és Budapesten hall­gatta. 1881-ben letette a diplomáciai vizsgát s kinevezték attasénak. Tényleges diplomáciai szolgálatba azonban nem lépett, hanem megnősült s birtokára ment gazdálkodni. Amikor Khuen-Héderváry Károly horvát bán lett, 1884-ben Győr megye főispánjává nevezték ki. Mint ilyen, sokat lendített a város érdekein. 1892-1896-ig Fiume kormányzója volt s ez idő alatt nagyjelentőségű mun­kásságot fejtett ki a város érdekében. Megteremtette a társadalmi összhangot a lakosság és a magyar kormány között s egy pillanatig sem volt zavar működése idején. 1896-ban lemondott állásáról s ugyanakkor Győr város szabadelvű programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. 1901-ben Fiume választotta meg az autonómista Zanellá-val szemben. 1904-ben Andrássy Gyula gróffal együtt kilépett a sza­badelvű pártból s 1905-ben a disszídensek programjával választották meg Bodajkon. Ez a kerület 1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pedig pártonkívüli 67-es programmal egyhangú választással küldötte a par­lamentbe. 1910-ben, nemsokkal megválasztása után, mandátumáról lemondott és mint a főrendiház örökösjogú tagja, a főrendiházban vett élénk részt a munkapárt elleni küzdelmekben. Társadalmi és jótékony­sági téren élénk tevékenységet fejtett ki. Az 1905-1906-i válság során megindult tulipán-mozgalom egyik vezetője és az Országos Tulipánkert Szövetség elnöke volt. Az összeomlás után visszavonult a közélettől.

Talán sikerül felvenni a harcot eme baki ellen.