Bajzik Zsolt Vas vármegye főlevéltárosa 2017-ben három részletben publikálta a Vasi Szemle  1-2-3. számában "Az ikervári kastély történetét." .

Az eredeti kiadványok a nyomtatott kivitelükből fakadóan korlátozott hozzáférést tettek lehetővé, amely az idő múlásával még jobban beszűkült. Ahhoz, hogy fenn maradjanak ezen értékes írások és kutatások, át kell emelni őket a mindenki által hozzáférhető online térbe, az internetre. Ehhez engedélyt kértem a szerzőtől, így a kevésbé elszánt érdeklődők is megismerhetik a művet és gyarapíthatják ismereteiket kis falunk büszkeségeiről és múltunkról.

Fontosnak tartottam, hogy elérhető legyen az oldalon egy történész által készített írás. Akiben egyesül a szakma és a hozzáférés a forrásokhoz, amiből egy átfogó képet rajzol fel számunkra 1800-tól 2000-ig a kastély sorsáról, a benne élő emberekről és eseményeikről.

A megjelenítésben a nyomtatott formát követem a gazdag lábjegyzetek gyors elérhetőségének biztosítása végett.

1. oldal

AZ IKERVÁRI BIRTOK ÖRÖKÖSEI

Gróf Zichy Antónia férje halálos ítéletének végrehajtása után gyerekeivel együtt elhagyta az országot, Svájcba költözött, de az osztrák titkosrendőrök ott is figyelték. Otthonát rendszeresen látogatták ugyan a magyar emigráció vezéralakjai, de az emigrációs politikában szándékosan nem vett részt.1 Batthyány Lajos özvegye valószínűleg nem tudott belenyugodni az igazságtalan ítéletbe és jogtalan vagyonelkobzásba, ezért 1851-ben óvást nyújtott be a Szombathelyi cs. és kir. Megyetörvényszékhez, hogy a haditörvényszék által elítélt félje után hátra maradt és a kincstár által elkobzott javakat ne adhassák bérbe, mellyel kapcsolatban a következőket jegyezte meg:

"Tekintetes megyei Törvényszék!

Valamint ez előtt egy évvel — a midőn gyászos emlékű férjemnek gróf Batthyány Lajosnak Magyar Országban fekvő birtokai, az ellene hozott hadi törvényszéki ítélet nyomán a Csász. kir. kincstári Igazgatóság által elkobzás alá vétettek; - részemről ezen elkobzás ellen az illető helyeken tiltakozás tétetett: úgy most is, a midőn a tisztelt Kincstári Igazgatóság ezen birtokot haszonbérbe adni szándékozik, kötelességemnek tartom magam, és ártatlan árváim mindeddig elintézetlenül hagyott jogainak fenntartása végett ezen haszonbérbe adás ellen ünnepiesen tiltakozni. Azonban a midőn ezt teszem, mellőzve ez úttal a hadszéki eljárásnak, s ennek nyomán hozott ítéletnek törvényesség szempontjábóli taglaltatását, sőt feltéve, de meg nem engedve — hogy férjem felett kimondott és végrehajtott ítélet e tekintetben kifogás alá nem esik, - most tiltakozásom okadatolása véget tsak annak kimutatására szorítkozom: hogy a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság az ezen ítéletnél fogva elkobzott birtokokat kizárólagos tulajdonának egyátalján nem tekintheti, következőleg jogában nem áll azok felett szabad kézzel rendelkeztetni. Ugyan is

1  NYÁRY Krisztián: Batthyány két asszonya. In: http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/10/06/ batthyany ket asszonya/ (Megtekintve: 2015.10.06.)

2. oldal

Báró Haynau Csász. kir. Táborszernagy 849-ik évi Jul. 2-án kelt rendeleténél fogva felhatalmazá ugyan a Magyar Országon működendő Csász. kir. hadszékeket jószág elkobzási büntetések kimondhatására, de nem arra is, hogy ítéleteikkel az elkobzás alá esendő jószágokra nézve fenn forgó, még pedig egészen ártatlanok részéről fennforrgó törvényes igényeket megsemmisíthessenek, következéskép, akár ezen rendelet szempontjából, melly a hadszéki ítélet hozatalában szolgált, akár pedig hazánknak az 849-ik évi Márc. 4-én kelt birodalmi alkotmány levél által ünnepélyesen biztosított törvényeikből, jelesen Verbőczy tt.k. 1. rész 29. 30. és 67-ik czíme, nem különben az 1715: 9. és 7912. 56. tzikkek szempontjából tekintessék a dolog, tellyességgel nem láthatni egy olly jog czímet, mellynél fogva a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság feljogosítottnak érezhette volna magát férjem összes birtokainak elkobzására. — Egyébiránt

Ha bár ezen hadszéki ítélet akként értelmezhető volna is - a mit kereken tagadni merek- hogy a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság annálfogva egyelőre az összes birtokokra kezét rá tehetné, ezért még távol sem tekinthetné magát kizárólagos tulajdonosnak, mert a hadszéki ítélet csak azt sújthatja, ki hadi törvények alá eső vétség miatt ítéltetett el. De sem nem sújthatja azokat, kik a vádba keveredve nem voltak, sem nem foszthatja meg ezeket az elkobzandó vagyon azon részétől, és a vagyonukra vonatkozó azon jogoktól, a mellyet, s a mellyeket e részben egyedüli szabályul szolgálható polgári törvény ezeknek még elkobzási ítéletek ellen is előre biztosított. Mind addig tehát, míg ezek felett az illető polgári Bíróság nem határozand, a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság e birtokokat kezeiben fsak letét gyanánt tekintheti, de tulajdonának egyátalján nem.

Az imént előadottak után kétséget nem szenved, hogy a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság férjem összes javainak birtokába tiltakozásom ellenére tettleg ugyan bele helyezte magát, de erre sem a hadszéki ítélet, sem hazánk fenn idézett törvényeinél fogva jogosított nem volt tisztán kivan tehát mutatva az: hogy a Csász. kir. Kincstári Igazgatóság mind addig, míg az általa törvényellenes módon birtokon kívüli állásba szorított törvény biztosította vagyon részembe s jogaimba az illető Bíróság vissza nem helyezendi, tartozik ugyan, mint a törvényes mértéken túl ment foglaló e jószágokat kezelni, s azoknak jó karba tartására ügyelni, de e jószágokbani tulajdonomra is vonatkozó szerződéseket tudtom s bele egyezésem nélkül nem köthet, mert ehez joga tsak azon esetben lehetne, ha bírna olly jog czímmel, mellynél fogva magát az elfoglalt összes vagyon kizárólagos és törvényes tulajdonosának monhatná. Tehát

Ez okoknál fogva - nehogy halgatás által a haszonbérbe adásba mintegy bele egyezni és a Csász. kir. Kincstári Igazgatóságnak ezen tettét jogosnak elismerni láttassam, tartozó kötelességemnek ismerem jogaim fenntartása végett a haszonbérbe adás ellen ezennel ünnepiesen tiltakozni, egyszersmind pedig kijelenteni: hogy bele egyezésem nélkül netalán létrejövendő e tárgybani szerződéseket reám és gyermekeimre nézve jog korlátozó erővel bíróknak el ismerni nem fogom, s minden kárért s rövidségért, melly ennek folytán érendene, kereset jogomat ezennel szinte ünnepiesen fenntartom. Melly közbe vetett tiltakozásról a midőn jogaim biztosításául magamnak hiteles alakban bizonyítványt adatni kérnék, tisztelettel vagyok ... "2

2   MNL VaML Szombathelyi cs. kir. Megyetörvényszék iratai. Polgári törvényszéki, törvénykezési iratok és perek. 851/1851.

3. oldal

Ikervári kataszteri térkép részlete 1857-ből. MNL VaML térképtára

Vasárnapi Újság, 1870. jún. 19. 305. p.NL

Az özvegy jogtalannak tartotta az egész eljárást, ezért tiltakozott a levelével. Nyilván  az anyagiak is fontosak voltak számára, de amikor 1853-ban nagyapjától tekintélyes vagyont, egymillió forintot örökölt, és a császári hatóságok megpróbálták rávenni, hogy az örökség miatt hazatérjen, az inkább nem kellett neki.3 Közben már hosszabb ideje állt az árverés Ikerváron, amikor 1852 elején a birtokot a hozzá tartozó majorságokkal együtt 14 000 forintért, hat évre bérbe vette az özvegy testvére, gróf Zichy János.4 Talán nem véletlen, hogy 1856 tavaszán gróf Zichy János és felesége, báró Kray Irma haszonbérbe adásra hirdették a Budapesti Hírlapban a Bács megyében fekvő 7750 holdas topolyai uradalmukat.5

Zichy Antónia 1856 elején tért vissza az országba, örökségéből vásárolt magának egy kisebb kastélyt Dákán, de a hatalmas elkobzott vagyonából férje akaratának megfelelően nem kért vissza semmit az osztrák államtól. A mindig gyászruhát viselő, de soha sem panaszkodó özvegy hamarosan a passzív ellenállás élő jelképének számított. Tüntetésszámba ment, ha megjelent egy-egy társasági eseményen.

3  NYÁRY, 2015.

4  Vidéki élet. In: Pesti Napló, 1852. máj. 4. 2. old.

5  7750 holdas puszta haszonbérbe adandó. In: Budapesti Hírlap, 1856. márc. 15. 6. old.

4. oldal

"Batthyányné ellenséges indulatot táplál és terjeszt a felséges uralkodóház ellen, izgatásainak már meg is van a szemmel látható hatása " - fogalmazott egy titkosrendőri jelentés.6 A Pesti Napló 1858 februárjában arról számolt be, hogy özv. Batthyány Lajosné szül. Zichy Antónia Festetics Leó gróftól megvásárolta a dákai uradalmat a podári pusztával együtt.7 Gróf Batthyány Emma - gróf Batthyány Lajos és Zichy Antónia grófné lánya - 1859. szeptember 4-én tartotta meg esküvőjét Szőlősön gróf Batthyány Gézával.8

Gróf Batthyány Lajosné kastélya Dákán        Vasárnapi Újság, 1861. márc. 17. 125. p.

Az ikervári birtokot és a kastélyt csak 1859. december 8-án sikerült visszaszerezni, amikor - valószínűleg az özvegy megbízásából - testvére, gróf Zichy János a kincstárral adás-vevési szerződést kötött, mely szerint a "boldogult gróf Batthyányi Lajosnak álladalmilag elkobzott vagyontömegéhez tartozott öszves magyar és horvátországi javait, tartozmányaikkal együtt örök áron megvette ".9 Ezen Vas megyei javak az ikervári, a szalónaki (Schlaining), a dobrai (Neuhaus) és a tótmaráci uradalmak és tartozékaik voltak. Ikervár község 1. sz. telekjegyzőkönyvében az uradalmi birtokot az 1-23. sorszám alatt írták össze.10 A birtok visszavásárlása után hamarosan jelentkeztek azok a személyek, akik korábban jelentős pénzeket kölcsönöztek a néhai gróf Batthyány Lajosnak, mely összegeket annak idején betáblázták az ikervári javakra.

6   NYÁRY, 2015. Lásd még W. A.: Gróf Batthyány Lajosné kastélya Dákán. In: Vasárnapi Újság, 1861. márc. 17. 124-125. old.

7   Levelezések. In: Pesti Napló, 1858. febr. 17. 7. old.

8   Mi újság? In: Vasárnapi Újság, 1959. szept. 4.429. old.

9   MNL VaML Vas Vármegye Törvényszéke Telekkönyvi Hivatalának iratai (továbbiakban: Vvm Tkv. Hiv. ir.) CIV. 631/1860.

10 Uo.

5. oldal

Ez történt 1860-ban, amikor a gróf által még 1848. március 10-én kiállított két adóslevél alapján betáblázott 165 000 és 51 400 forintokat az ikervári uradalomra és tartozékaira özvegy Batthyány Lajosné grófnő javára zálogjogilag bejegyezték.11 Hasonlóan a fent említetthez, a néhai gróf és Westerhold Amália szül. Batthyány grófnő között 1831. május 10-én kötött egyezség alapján betáblázott 80 000 forintot a szabadbattyányi uradalomról átírták az ikervári uradalomra és tartozékaira, s azt bejegyezték az ikervári telekjegyzőkönyvbe. Gróf Zichy János a következő levelet írta a telekkönyvi hivatalnak: "Néhai Gróf Batthyány Lajos Úr testvérjének gróf Batthyány Amália férjezett Weszterhold-nőnek az itt A. és B. alatt eredetben, és másolatban mellékelt egyezség levelek szerént Atyai örökség fejében, még az 1831-ik évi május hó 10-ik napján 80 000 pftokkal adóssa maradván, ezen egyesség s illetőleg adós levél, amint a B. betűs káptalani eredeti kiadvány tanúsítja 849-ik évi Február hóban, mint a Fejér, mint a Vas Megyei javaira a boldogult adós Grófnak betábláztatott, sőtt a múlt 858-ik évi sept. 20-án 5576. sz. alatt ezen tartozás a Fejér Megyei Szabad-Batthyányi és Polgárdi javakra is telekkönyvileg által kebeleztetett.

Néhai Gróf Batthyány Lajos Urnák javai, mellyeken ezen tartozás teherképpen fekszik, a múlt 859-ik évi Dec. 8-án kelt adás-vevési szerződés erejével a magas kincstártól az én tulajdonomba jővén által, mindazon terhek is, mellyek ezen javakra intabulálva voltak, reám háramlottak... "12

1861-ben is jelentkezett a telekkönyvi hivatalnál egy olyan személy, aki húsz évvel korábban 1600 ft-ot, 1844-ben 900 ft-ot, míg 1846-ban 500 ft-ot adott kölcsön a néhai Batthyány Lajosnak. Ezen összegeket a folyamodó nevében szintén betáblázták az ikervári uradalomra.13 De mások is előálltak több-kevesebb összegekről szóló adóslevelekkel, melyet az 1830-1840-es években kölcsönöztek a grófnak. így tartozott dukai Takács Sámuelnének, Heissenberger Ferenc pinkafői plébánosnak és még másoknak is, mely összegeket szintén ráterhelték az ikervári uradalomra.14

Az igazságügyi miniszter 1868 tavaszán értesítette Batthyány Lajos örököseit, hogy az elkobzott burgaui és stájerországi birtokait is vissza fogják adni.15 Az ikervári uradalom tulajdonjogát 1871 áprilisában jegyezték át Batthyány Lajos fiának, Elemérnek nevére, és törölték a tulajdonos kiskorúságát az adatlapról. Nagykorúsága igazolására mellékelte a Pesten kiállított keresztlevelének másolatát.16 Ezután nemsokára, 1871. július 28-án Batthyány Elemér a szombathelyi Szabó László ügyvédet meghatalmazta, hogy az ikervári uradalmat érintő, valamint a Vas megye területén előforduló egyéb ügyekben a bírói és politikai hatóságok előtt és azon kívül őt képviselhesse.17 1871. június 25-én pedig már arról adott hírt a Vasmegyei Lapok, hogy az első magyar miniszterelnök özvegye június 19-én Sárváron keresztül az ikervári birtokára utazott.18

A 21 éves fiatal mágnás hatalmas vagyont kapott egyik napról a másikra, és pár év múlva már Indiába ment vadászni.19

11 MNL VaML Vvm Tkv. Hiv. ir. D. II. 351 /1860.

12 MNL VaML Vvm Tkv. Hiv. ir. D. III. 576/1860.

13 MNL VaML Vvm Tkv. Hiv. ir. C. 888/1861.

14 MNL VaML Vvm Tkv. Hiv. ir.D. 940/1861., D. 1025/1861.

15 Az igazságügyi miniszter... In: Budapesti Közlöny, 1868. máj. 30. 1570. old.

16 MNL Vvm Tkv. Hiv. ir. 3730/1871.

17 MNL VaML Sárvári Járásbíróság iratai. Telekkönyvi iratok. Ikervár (továbbiakban: Sárvári Tkv. iratai) 399/1874.

18 Özv. gróf Batthyány Lajosné... In: Vasmegyei Lapok ( továbbiakban: VL.) 1871.jún. 25. 2. old.

19 Gróf Batthyány elemér oroszlánvadászata Magyarországon. In: Pesti Napló, 1932. jan. 12. 8. old.

6. oldal

1874 kora tavaszán közlik a sajtóban, hogy magyarok utaztak Indiába. Báró Orczy Elek, gróf Batthyány Elemér és egy orosz herceg, Czetwertinsky Borisz együtt indultak Ázsiába világot látni és tigrisre vadászni.20 Külön érdekességként említik, hogy az indiai útról 1874 novemberében hazaérkező Batthyány Elemér két tigriskölyköt hozott magával, amelyeket aztán kastélyába szállíttatott.21 A vadállatokat néhány évig még Ikerváron tartották, majd 1877-ben - a tulajdonjogot fenntartva - átadta őket az állatkertnek.22

Természetesen a vadászat is hozzátartozott a magyarországi előkelőségek mindennapjaihoz, s ez így volt Ikerváron is. Már 1868 decemberében nagyszabású haj tó vadászatot tartottak Batthyány Elemér birtokán, amelyen a megyei főtisztviselők is részt vettek, és 370 nyulat ejtettek el.23 A sajtó szerint 1875 augusztusában az ikervári uradalomban tartott vadászaton 600 darab foglyot lőttek.24 A birtokon folytatott novemberi vadászat során 600 darab nyulat, 40 foglyot és 30 fácánt ejtett el a gróf Festetich Pál, gróf Károlyi Miklós, gróf Batthyány Géza, gróf Almásy Kálmán, báró Orczy Elek-féle vadásztársaság.25 De nem csak a vadászatok vitték a pénzt, hanem a gróf egyéb kedvtelései is. 1876 októberében Batthyány Elemér és gróf Durouf franciaországi léghajós kísérletéről számol be a Vadász és Versenylap. Még augusztus 29-én azzal a szándékkal szálltak fel a Párizs külvárosában lévő gáztelepről, hogy Magyarországra repüljenek. A viharos időjárás miatt a kísérletük nem sikerült, a közel három és fél órás repülés során 2400 méter magasra sikerült felszállniuk, majd Provins tájékán landoltak a léghajóval.26 A vadászat mellett a lovaglás és a négyes fogatok hajtásának is a mestere volt Batthyány Elemér. Komolyan érdeklődött a lósport iránt, a "Lovasegylet" elnökeként Európa minden lovas egyletében tagként szerepelt, sőt az angol Jockey Club 1887-ben tagjai közé választotta. A nagy kártyacsaták, a költséges utazások és vadászatok, a versenyistálló fenntartása komolyan veszélyeztették a gróf vagyoni helyzetét. A szórakozásainak, kedvteléseinek fedezetét hitelből biztosította az ifjú gróf, hiszen 1874. január 8-án Bécsben, az osztrák nemzeti banktól 50 000 osztrák értékű forint zálogkölcsönt vett fel az ikervári uradalmának területeire, amelyért félévente 6%-os kamatot fizetett.27 Talán nem véletlen, hogy 1877 novemberében ismét hírt közölt a Vasmegyei Lapok a birtokról, mely szerint az első magyar miniszterelnöknek és vértanúnak az ősi birtoka jelentékeny változáson ment keresztül. Az uradalomhoz tartozó János-majort Cziráky János gróf, a rábakovácsi birtokot Kárik Ferenc ügyvéd vásárolta meg, míg Péterfát 12 évre adták bérbe.28 Valószínűleg a tartozások következtében 1877. április 26-án, az akkor Budapesten lakó Batthyány Elemér a közjegyző előtt kiállított egy meghatalmazást sógora, Batthyány Géza gróf 29 számára, amellyel feljogosította őt arra, hogy az Ikervár, Sárvár, Sótony, Nyőgér, Rábakovácsi és Medgyes községek határában fekvő ikervári uradalmi területek mindennemű ügyében eljárhasson.30

20 Magyarok Indiában. In: Budapesti Közlöny, 1874. márc. 22. 540. old.

21 Batthyány Elemér gróf... In: VL. 1874. nov. 19. 1. old.

22 Az állatkertnek... In: Fővárosi Lapok, 1877. jan. 12. 10. old.

23 Vadászat. In: Budapesti Közlöny, 1869. jan. 6. 44. old.

24 Eredményben dús vadászat. In: VL. 1875. aug. 26. 2. old.

25 Ikervár környékéről... In: Vadász és Verseny-lap, 1875. nov. 10. 299. old.

26 Gróf Batthyány Elemérés társa léghajózásáról... In: Vadász és Verseny-lap, 1876. okt. 4. 254-255. old.

27 MNL VaML Sárvári Tkv, iratai 399/1874.

28 Az ikervári uradalom. In: VL. 1877. nov. 22. 2. old.

29 Batthyány Géza gróf felesége Batthyány Emanuela, akinek fia Batthyány Lajos, és felesége Andrássy Ilona.

30 MNL VaML Sárvári Tkv. iratai 131/1877.

7. oldal

1882-ben pedig már, mint ikervári földbirtokost említik a helyi újságok Batthyány Géza fiát, Lajos grófot. Júniusban ugyanis arról tudósítanak a sajtóban, hogy az ifjú gróf megkérte Andrássy Gyula gróf lányának, Andrássy Ilonának a kezét. A híradás szerint a fiatal pár állandóan a család ősi birtokán, Ikerváron kívánt élni, ahol közben a kastélyt és az angolkertet ízlésesen átalakíttatták.31

"Batthyány Lajos gróf egybekelése Andrássy Ilona grófnővel" címmel egy terjedelmes cikkben számolt be a Vasmegyei Lapok e jeles eseményről, mely szerint „a fiatal pár még az esküvő napján hazajött a vőlegény ikervári jószágára. A megérkezésről nekünk Sárvárról a következőket írják: Ifj. gróf Batthyány Lajos nejével, született gróf Andrássy Ilonával az esküvő történte után jun. 23-án esti 9 óra 11 perczkor Sárvárra érkezett.

Innét indult Ikervárra, hogy ősi fészkét elfoglalja. Az ikervári úton fekszik Puszta-Péterfa, a gróf Batthyány-uradalmak egy része, ahol Lamm Miksa főbérlő úr az új házaspárnak kellemes meglepetést akarván szerezni, őket nagy ovácziókkal várta. 3 mozsár ágyú dörrenése jelezte, hogy az ifjú pár a péterfai határt átlépte. A péterfai épületeknél a főbérlő gyönyörű diadalívet állított, mely köröskörül különböző lámpákkal volt megvilágítva. A diadalív tetején keresztben két nemzeti, közepeit pedig fügélyesen a gróf Batthyány-család lobogója lengett, s a lobogók alatt díszesen világított felirat volt.

Az ifjú pár a diadalívhez megérkezve, őket a főbérlő, az uradalmi tisztek és a cselédség nagy tömege üdvözölte. Az ifjú gróf kocsisának megállást parancsolt, hintójábái kiszállt, és köszönetét szavazott a szívélyes fogadtatásért, mely alkalommal bemutatta a grófnőt, mire a bérlő úr az ifjú párt néhány szóval üdvözölte.

Onnét indultak Ikervárra, hol újra szép látvány tárult az ifjú pár szemei elé. Ugyanis Ikervár község lakói nem kevésbé akarván földesuraikat szíves és szép fogadtatásban részesíteni, nagy diadalívet állítottak fel, szépen világítva és a falu két sarkával függő lámpák által összekötve. Ide megérkezve, az ifjú párt Ikervár mezőváros lelkésze üdvözölte, mire gróf Batthyány Lajos köszönő szavakkal válaszolt s az angol kerten keresztül a kastélyba hajtatott. Megemlítendő még, hogy az ízlésesen összeállított koszorúk és virágdíszítések Gayer Gizella kisasszony és Patek főkertész nejének köszönhetők. "32

Földkönyvi kivonat az ikervári gróf Batthyány Elemér belterületi ingatlanairól az 1860-as évekből

31 Hymen. In: VL. 1882. jún. 18. 2. old.

32 Batthyány Lajos gróf egybekelése Andrássy Ilona grófnővel. In: VL. 1882. ún. 29. 2. old.

33 MNL VaML Községbírói iratok. Ikervár.

8. oldal

Még ez év szeptemberében az Ikerváron megalakult tűzoltó egyesület elnökévé választották az ifjú grófot. 34 1882 decemberében Andrássy Gyula, volt külügyminiszter az ikervári kastélyban töltötte a karácsonyi ünnepeket lányával és annak férjével.35

Gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzóportréja

Vasárnapi Újság, 1892. márc. 6. 165. p.

Gróf Andrássy Gyula portréja

ÖNB Fid 267798-E

Batthyány Lajosné, szül. Andrássy Ilona 1883. április 11 -én kislánnyal ajándékozta meg a férjét. Az újszülöttet április 15-én keresztelték meg az ikervári kastélyban, ahol a kislány Emma, Katinka neveket kapta. A keresztanyái tisztet gróf Batthyány Gézáné, mig a keresztapáit gróf Andrássy Gyula vállalta el. A keresztelésen jelen volt még Andrássy Gyuláné, Festetics Andor és felesége, gróf Batthyány Géza, gróf Andrássy Tivadar és Géza, iíj. Batthyány Géza és Béla grófok.36

Néhány év múlva, 1887. május 17-én újabb keresztelő ünnepséget tartottak az ikervári kastélyban. A Batthyány Lajos győri főispán és felesége újszülött fiát tartották ekkor a keresztvíz alá, aki a Gyula, Lajos, Géza és Ádám neveket kapta. A keresztanya Andrássy Katinka grófnő, míg a keresztapa Batthyány Géza gróf lett. Jelen volt még Andrássy Gyula gróf, Andrássy Tivadar és felesége, Batthyány Ella grófnő, Festetics Andor és felesége, ifj. Andrássy Gyula gróf, továbbá az uradalmi tisztviselők. A szertartás után a házigazda vendégei kíséretében átvonult egy másik terembe, ahol egy fiatal fiú beszédben üdvözölte a grófot.37

Talán nem véletlen, hogy a következő években is Andrássy Gyula a karácsonyi ünnepeket általában a családjánál, Ikerváron töltötte.38

34 Az Ikervárott... In: VL. 1882. szept. 17. 2. old.

35 Andrássy Gyula gróf... In: VL. 1882. dec. 31.2. old.

36 Ünnep gróf Andrássy Gyula családjában. In: Budapesti Hírlap, 1883. ápr. 28. 6. old.

37 Keresztelő volt... In: Budapesti Hírlap, 1887. máj. 29. 5-6. old.

38 Napi hírek. In: Pesti Hírlap, 1888. jan. 3. 6. old.

9. oldal

A gyakran utazó gróf és családja érkezését mindig jelenti a korabeli sajtó, így történt ez 1891 júniusában is, amikor Budapestről utaztak a vidéki otthonukba.39 Legalább ilyen fontos eseménynek tartották az uradalomban történő vadászatok megemlítését is. 1891 januárjában "Batthyány Lajos gróf, Győrvármegye főispánjának fényes kastélyában" előkelő vadásztársaság gyűlt össze, hogy részt vegyenek a hajtóvadászaton, ahol jelen volt Batthyány Géza, Bezerédj István, Takács Márton sárvári járási főszolgabíró, akik a sikeres vadászaton 650 nyulat ejtettek el.40 Az 1892. december 2-án megtartott körvadászaton 688 darab nyulat és 17 foglyot ejtettek el a meghívott vadászok.41 Neves vendég érkezett az ikervári kastélyba 1896-ban, amikor Ciotta János fiumei polgármester meglátogatta Batthyány Lajos fiumei kormányzót. Több fővárosi lap politikai természetű látogatásként tüntette fel az eseményt, amelyet a polgármester cáfolt, mivel szerinte "szóba sem került a politika, legkevésbé pedig a fiumei mandátum kérdése. "42

Érdekes esemény színhelye volt az ikervári kastély 1897 augusztusában. Batthyány Lajos gróf még korábban magához vett két árva leányt, Pataky Veronát és Teréziát. Az egyik szobalányként, a másik szakácsnőként foglalatoskodott a kastélyban. A gróf azonban kiházasította őket, és a násznépet az otthonában fogadta, ahol "fényesen megvendégelte és megajándékozta őket. " Az esküvői táncban a házigazda lánya, Batthyány Ella és testvére is részt vett.43 A gróf október 2-án "fényes vendégszeretettel" fogadta a kastélyában Gebhard József soproni polgármestert, aki az ikervári elektromos erőmű megtekintésére utazott a faluba 44 Közben 1897-ben Batthyány Lajos gróf azzal a kéréssel fordult az alispánhoz, hogy a szakértők által elkészített tervek alapján az ikervári birtokához tartozó halastó táplálására, továbbá az ikervári parknak az árvizek elleni megvédését célzó munkálatokra az engedélyt megadják. Kérését azzal indokolta, hogy a parknak az árviz elleni megvédése rendkívül fontos, mivel az áradások alkalmával az egyes mélyedésekben megmaradt a víz, és azt rendkívül ártalmasnak vélték az egészségre. Batthyány Lajos végül is megkapta az engedélyt a Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivataltól, de az ügyben egyeztetnie kellett még a Vasmegyei Elektromos Részvénytársasággal45

1897-ben Vende Aladár ismerteti a Vasvármegye hasábjain a körmendi, a csákányi, németújvári és az ikervári kastélyokban található műkincseket. Ez utóbbi rezidencia tárgyairól megjegyzi, hogy "Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyában egy rendkívül szép és nagybecsű ötvösgyűjteményt őriz. Mindenek előtt 12 db erdélyi készítményű remek kivitelű vert ezüsttál említendő, amelyeknek mindegyike egy hónapot ábrázol, domborművű, allegorikus alakokkal; továbbá a család keresztelő tálja, súlyos aranyozott ezüstből és a hozzátartozó keresztelő kancsó, mindmegannyi remekei az ötvösművészetnek. Egy Mátyás korabeli kehely, több augsburgi tányér és tálca stb. szintén fölötte becses műkincseket képeznek. A nemes gróf kiváló műízléséről különösen ama műtárgyak tesznek tanúságot, amelyekkel vétel útján gyarapította gyűjteményét. Ezek közül kitűnik egy régi, remekmívű vert vas kandalló-rács, számos régi értékes szőnyeg, egy ritka szépségű velenczei gyaloghintó, mely ma kincses-szekrényül szolgál és számos nagyértékű régi gyűrűt, násfát, nippet stb. tartalmaz... "46

39 Batthyány Lajos gróf... In: VL. 1891. jún. 18. 2. old.

40 Az ikervári vadászat. In: Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.) 1891. jan. 18. 5. old.

41 Vadászat. In: VL. 1892. dec. 4. 5. old.

42 A fiumei podeszta Ikerváron. In: Pesti Napló, 1896. szept. 24. 2. old.

43 Kettős nász Ikerváron. In: Vvm. 1897. aug. 12. 6. old.

44 Sopron város polgármestere Szombathelyen. In: Vvm. 1897. szept. 30. 5. old.

45 MNL VAML Vas Vármegye Alispánjának közigazgatási iratai VI. 605/1897.

46 VENDE Aladár: A Batthyány műkincsek. In: Vvm. 1897. jan. 10. 3. old.

10. oldal

A kastély birtokosáról pedig a Magyarország és a nagyvilág című lap 1898-ban megjelent, Vas vármegyéről szóló számában olvashatjuk, hogy "Batthyány Lajos gróf, ki még csak 38 éves, már volt diplomata, főispán, fiumei kormányzó és országgyűlési képviselő. 1860. július 24-én született Sopron megyében, Egyeden. Fia Batthyány Géza grófnak és Batthyány Emma grófnőnek, Magyarország első miniszterelnöke leányának. Gyermekéveit Egyeden szülői gondviselés alatt töltötte. Első szellemi vezetését szülői Farkas Gyulára, a jelenlegi kolozsvári egyetemi tanárra bízták, a gimnáziumot a győri benczéseknél sikerrel végezte. Budapesten a jog és államtudományi vizsgákat sikerrel tette le. Ezután Berlinben és Párizsban hallgatott egyetemi előadásokat. 1881-ben a bécsi külügyminisztériumba lépett, s még az évben attachévá neveztetett ki. Nőül vevén azonban Andrássy Gyula gróf egyetlen leányát, Ilonát, birtokára vonult Ikervárra, s ott élt 1884-ig, a midőn Khuen-Héderváry gróf helyett kinevezték Győri főispánnak. Munkássága sokféle irányban oszlott meg. Elnöke volt több egyletnek s támogatója minden olyan intézménynek, mely akár a közjó, akár az irodalom, tudomány vagy művészet folvirágoztatására irányul. 1892-ben neveztetett ki Fiume kormányzójának, hol állását tapintattal és főúri méltósággal töltötte be. 1896-ban lemondott a kormányzóságról és Győr sietett megválasztani - és pedig egyhangúlag - képviselőjének. Batthyány gróf élénken érdeklődik Vasmegye ügyei iránt, minek bizonysága a vasmegyei villamos művek létesítésében való aktív részvétele."47

Ugyanekkor a következőket írták az ikervári kastélyról: "A 40-es években Batthyány Lajos gróf építtette a mai kastélyt olasz motívumok alapján. Minta épület lehetett, korát megelőzte. Központi fűtés, vízvezeték, fürdőszobák az akkori korban nálunk ritkaság számba mentek. A vízvezeték, a szivattyúk ugyanazok melyeket még a nagy műveltségű főúr készíttetett. Jelenleg minden elektromos világításra, erőre van berendezve. Ősrégi műkincsek vannak elektromos lámpással megvilágítva. Az egész kastély csupa régi, gondosan összeválogatott műkincs gyűjtemény. Fő helyisége a nagycsarnok Batthyány Lajos volt miniszterelnök és neje pompás arcképeivel és kilátással a parkra, az elektromos erővel működésbe tartott szökőkútra. Érdekes a könyvtár, mely 12-14 ezer kötet magyar, német, angol, francia, olasz és latin művekből áll. Antik szobrok is vannak a kastélyban. A gróf és grófné lakosztályai innen nyílnak. Itt vannak gr. Andrássy Gyula arcképei (Benczúrtól, Polliktól) s a grófné szül. gr. Andrássy Ilona márvány mellképe Zalától." A kastélyt 350 hold regényes park övezi, melyet a Rába szel át, tele van őzzel, fácánnal, vadpulykával stb.48

1899. október 6-án gyászünnepélyt rendeztek az ikervári kastélyban, amelynek egy megható epizódjáról tudósított a Pesti Napló. Köberle prépost beszédének a végén megmutatta az egybegyűlteknek azt az olvasót, amelyet gróf Batthyány Lajos a kivégzése napján haláláig a kezében tartott. A gróf végrendeletében mártírtársa, gróf Vécsey tábornok özvegyének adományozta azt, mely ereklyét 50 éven át kegyelettel őrzött. Az olvasót további őrzésre átadta Szentkláray Csanádi apátnak, aki megengedte, hogy az 50. évforduló alkalmából Köberle prépost azzal imádkozzék a Batthyány-család tagjai előtt az ikervári kastélyban.49

Az ikervári villamos erőmű által termelt villanyáramot is felhasználták a kastély korszerűsítésében. Az 1900-as évekre transzformátor állomást állítottak fel a birtokon,

47 Vasvármegye. In: Magyarország és a Nagyvilág, 1898. márc. 5-6. old.

48 Uo.

49 A vértanuk ereklyéi. In: Pesti Napló, 1899. okt. 10. 17. old.

11. oldal

Az ikervári kastély az 1890-as években = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.

Magyarország IV. köt. Bp., 1896. 377. p. Ú jság, 1861. márc. 17. 125. p.

Az ikervári kastély parkja az 1890-es években - Magyarország Vármegyéi és Városai - Vasvármegye - Ikervár.

12. oldal

Képeslap az ikervári kastély parkjáról és az üvegházáról

Ikervári képeslap az 1900-as évek elejéről

13. oldal

amellyel a kastély és a gazdasági épületek világítását, valamint a vízszolgáltatást és a park öntözését sikerült biztosítani.50 Az épület modernizációját tovább kívánták folytatni. 1904-ben jelent meg a Vasvármegye című lapban az a hír, hogy az ikervári kastélyt tulajdonosa teljesen át akarta alakíttatni Rauscher Miksa és Holzheim Károly szombathelyi építészekkel, de sajnos ennek az építkezésnek hosszú ideig nem találtuk a dokumentumait a Vas Megyei Levéltár iratai között.51 A közelmúltban azonban Balogh Péter tevékeny közreműködésével Rauscher Miksa építész örököseinek irathagyatékából ennek az átalakításnak a tervei bekerültek a levéltárba.52

1906 nyarán járt ismét az ikervári kastélyban Andrássy Gyula belügyminiszter, aki a sógorát és feleségét, Andrássy Ilona grófnőt látogatta meg, majd innét Bécsbe és Ischlbe utazott a királyt felkeresni.53 1911 -ben a Magyar Figyelőben írnak arról, hogy az " egykorú krónikás feljegyzi, hogy a különben mindenütt divatos ananász házban nem kevesebb, mint 1000 bokor ananász termi gyümölcseit s a foriett mozaikpadlóját egy Salve feliratú kővel Borbála grófné egyenest Pompejiből hozatta. "54

Az 1912-ben megrendezett,, Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás ” alkalmával Batthyány Lajos gróf és felesége 69 műtárgyat adott át az ikervári kastélyból a kiállítás szervezőinek, amelyből képet kaphatunk az épület műgyűjteményének a gazdagságáról. Különösen úgy, hogy néhány tárgyról fényképet készítettek, amelyeket ma a Savaria Múzeumban tekinthetünk meg. Itt kell még megjegyezni, hogy sok más megbízatása mellett Batthyány Lajos gróf a "Vasvármegyei Kultúregyesület" elnöki tisztét is betöltötte, talán ezért is kölcsönzött ilyen jelentős számú műtárgyat a kiállításra.55

Az első miniszterelnök, Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő volt, aki műtárgyakat vitt az ikervári kastélyba. A politikus Batthyány Lajos alakja mára teljesen eltakarta a kultúratámogatót és műgyűjtőt. Pedig színvonalas Batthyány-anyagot ismerhetett meg az 1867 utáni magyar közönség, amelyből számos darabot kölcsönöztek kiállításokra. Megemlítendő néhány festmény, amelyek nagyrészt Batthyány Lajos szerzeményei lehettek. Egy Krisztus-fej Tiziano neve alatt szerepelt; eltűnt, és napjainkban nem azonosítható. Erős barokk darabok közül emelkedett ki egy Guido Reni-kép, a gyermek Keresztelő Szent Jánost ábrázolta, sajnos ez sem azonosítható. A miniszterelnökről Barabás Miklós által festett egészalakos arcképet a bécsi adminisztráció elkobozta a családtól.56

A következő év jelentős eseményeként, 1913. október 12-én felavatták a kastély előtt gróf Batthyány Lajos életnagyságú bronz szobrát, amelyet Bory Jenő készített. Az emlékművet a vértanú egykori községének a lakossága emeltette Vas, Sopron és Győr vármegyék, valamint Sárvár és Szombathely városok lakosságának a támogatásával. Az ünnepi eseményen jelen volt Batthyány Ilona és Batthyány Elemér, míg a Függetlenségi és 48-as Párt koszorúját gróf Károlyi Mihály helyezte el. Az ünnepségről a Tolnai Világlapja képes tudósításban számolt be.57

FOLYTATÁSA FENT A 3-AS GOMB ALATT TALÁLHATÓ.

50 DALMADY Ödön: Az ikervári villamos művek. Bp., 1900. 5. old.

51 Az ikervári kastély renoválása. In: Vvm. 1904. szept. 11.7. old.

52 BALOGH, 2014. 17. old.

53 Andrássy Gyula gróf... In: SZFU, 1906. júl. 31. 2. old.

54 SZÁMADÓ János: Régi magyar kertek, parkok. In: Magyar Figyelő, 1911. 1. évf. 1. köt. 201. old.

55 TÓTH Kálmán: Verebi Végh Gyula és az 1912. évi „Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás”. In: "Utcanév sem jár énnekem.." Emlékezés verebi Végh Gyulára (1870-1951). Szombathely, 2001. 54. old. 2001. 54. old.,

1. Apafy Mihály tükre, 1657.

2. Berakott szekrény, német munka, 1523.

3. Szekrényke, ezüst vésett berakással, XVI. század vége.

4. Szekrényke állványon, korall berakással, XVII. század.

5. Láda (Truhe), német munka, XVI. század vége.

6. Lakodalmi láda, német, XVI. század.

7. Bőr karosszék, olasz, XVII. század eleje.

8. Faragott támlájú szék.

9. Genuai bársonyszövet, XVII. század.

10. Hímzés (point de Hongrie) Batthyány-címerrel, XVI. század.

11. Préselt bársonyszövet, XVII. század.

12. Magyar selyemhímzés, skófíumos, XVII. század eleje.

13. Óra, hatszögletű, bronz, nürnbergi munka, XVII. század.

14. Óra, zománc, kristállyal, erdélyi munka, XVI. század.

15. Ékszertartó csésze, zománcos magyar filigrán-munka, XVII. század.

16. Ezüst pohár, vésett címerekkel (Bethlen és Rédey), XVII. század.

17. Ezüsttál, vésett (pulykával), augsburgi, XVII. század.

18. Ezüsttál, vésett, Teleki Mihály képével, erdélyi munka (töredezett), 1684.

19. Ezüst pohár, augsburgi munka, XVII. század.

20. Brekelenkam: Férfi arckép, XVII. század.

21. Jan Molenar: Korcsmái jelenet, XVII. század.

22. Kaiser: Női arckép, XVII. század.

23. Ruisdeal (?): Tájkép, XVII. század.

24. Ismeretlen művész, német iskola (?): Gallenberg Krisztina és gyermekei, XVII. század.

25. Németalföldi mester: Férfi arckép, XVII. század.

26. Francia iskola (?): József és testvérei lakomázva (Migazzi-féle képtárból Vácról), XVI. század.

27. Virágos selyemszövet, XVIII. század.

28. Murilló (?): Női akt. Olajfestmény.

29. Tükör keret, olasz munka, XVI. század.

30. Álló óra, nürnbergi munka, 1653.

31. Álló óra, németalföldi munka, XVII. század.

32. Rokokó asztal, faragott, XVIII. század.

33. Rokokó szék, faragott, XVIII. század.

34. Genuai bársonyszövet, XVI. század.

35. Hímzés, rózsaszínű selyemre (Zrínyi Ilona tulajdonából), XVII. század.

36. Színes hímzés, vászonra, XVI. század.

37. Skófiumos hímzés kereszt alakban, XVI. század vége.

38. Selyemhímzés, lila és sárga, XVII. század vége.

39. Antipedium, sárga damaszt hímezve, XVIII. század.

40. Sárga ezüst brokát.

4L Doboz gyűrűkkel, 22 darab, közte Batthyány Benedek, Mátyás király kincstárnokának gyűrűje, XVI-XVII. század.

42. Födeles ezüstserleg, XVII. század.

43. Födeles ezüstserleg, XVII. század.

44. Vateau: Vázlat. XVIII. század.

45. F. Bronchen Amorettek. XVUI. század.

46. Tiepolo: Nappal és éjjel. XVIII. század.

47. Festett legyező, elefántcsont nyéllel, keretben, XVIII. század.

48. Bársonyszövet (virágok fehér alapon), XVIII. század.

49. Óra (Harlequim bronz), XVIII. század vége.

50. Markó: Tájkép. XIX. század eleje.

51. Lambelle hercegné arcképe, XVIII. század.

52. 12 darab ezüsttál, augsburgi munka, XVII. század.

53. 6 darab nyolcszögletes aranyozott ezüsttál, erdélyi munka, XVII. század vége.

54. 12 darab evőeszköz vermail kazettában, 1713.

55. 4 darab cukortartó, vermail, XIX. század eleje.

56. Ezüst kupa, németalföldi, XVII. század eleje.

57. Ezüsttál, németalföldi, XVII. század eleje.

58. Hímzés, zöld selyemre, arany és ezüst, XVII. század eleje.

59. Szekrény, berakott, magyar munka, XVIII. század.

60. Ón céh-kancsó, 1656.

61. Faragott láda (Truhe). XVII. század.

62. Lámpa, réz, XVIII. század eleje.

63. 5 darab gouache-festmény (4 évszak és arckép), XVIII. század.

64. Hollandi ágymelegítő, XVIII. század.

65. Szekrény, berakott, magyar, 1779.

66. Miniatűr arcképcsoport, XIX. század eleje. Batthyány Lajos gróf, mint gyermek, anyjával és testvérével.

67. Sacre szobrocskák, 2 darab, az egyik törött, XIX. század eleje.

68. 2 darab festett sarokszekrény, németalföldi, XVII. század.

69. Régi magyar hímzés, XVII. század

Savaria Múzeum Történeti Osztály Múzeumtörténeti iratok. Batthyány Lajos gróf bejelentő íve. 25/1912.

56 MRAVIK László: Jankovich Miklós és a magyarországi műgyűjtés a 19. század első felében.

      In: Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. Bp., 2002. 362. old.

57 A vértanú-miniszterelnök szobra. In: Tolnai Világlapja, 1913. okt. 26.1. old.

v20250702