Méltatlanul kevés szó esik róla

...Határozott politikust ismertem meg Batthyány Lajosban. Ha megszólalt az országgyűlésben súlya volt a szavainak, figyeltek rá, tekintélye volt. A megjelenése is karakteresnek mondható. Sokat tanulunk a reformkorról, Kossuthról, Széchenyiről, a vitáikról, de Batthyány személyiségéről, életéről szinte semmit sem tudunk, csak a politikában betöltött szerepéről.

Ahhoz, hogy jobban megértsük az első felelős magyar miniszterelnök döntéseit, okait, jó lenne több háttér-információval rendelkezni, magáról az emberről – summázza véleményét Kele Szilvia, a Kölcsey-gimnázium diákja.

Társa, Mikó-Baráth Máté hozzáteszi: – Batthyány nagyon nehéz helyzetben volt, mint első miniszterelnök. Igaz, korábban is voltak országgyűlések, de egy teljesen új kormányról van szó 1848-ban, teljesen átalakul a társadalom, és sok minden megváltozik. Ha Kossuthot és Széchenyit összehasonlítjuk vele, szerintem ő inkább ez utóbbihoz állt közelebb. Miért? Mindketten hosszú távon gondolkodtak.

Sajnos, a forradalom bukása és Batthyány korai mártírhalála megakadályozta a további munkában. Hős volt... – jegyzi meg. Ezt megerősíti Takács Beáta is. A gimnazisták egyetértenek abban, hogy a mai akciófilmek hősei bizony nagyon mások, nem lehetnek példaképek, még akkor sem, ha a világot próbálják megmenteni. A filmeken...

– Batthyány egy olyan eszméért harcolt, ami egy nemzet sorsát határozta meg. Magyarországért harcolt, és akart tenni a jövőjéért. Karakteres, szókimondó volt. A reformkorban is voltak pártok más-más véleményen, de abban, hogy egységes nemzetet akarnak és függetlenséget, egyetértettek – mondja még Takács Beáta.

A beszélgetésben részt vevő Halász Imréné történelemtanár azt mondja, a diákok nagyon pozitív képet kapnak a reformkorról, és szeretik is ezt a témát. A polgárosodás folyamatát részletesen, lépésről lépésre tanítják. Bármilyen távol is állnak a mai fiataloktól az akkori politikai személyiségek, a hazájukért meghalni kész hősök, az érettségin mindenki szívesen húzná azokat a tételeket, melyek Kossuthról, Széchenyiről, Deákról szólnak.

– Batthyány Lajos a tananyagban inkább az utolsó reformkori országgyűlésben kap hangot, mint felelős miniszterelnök. Megfontolt személyiség, a realitásokat jobban szem előtt tartó politikus. Az Ellenzéki Párt programja alapján is elmondható ez, amit mutatnak az országgyűlésben elmondott beszédei. Az tény, hogy nem alakult ki Batthyány-kultusz, ellentétben Kossuthtal és Széchenyivel. Ennek nyilván sok-sok oka van.

Egyik Batthyány tragikus halála, fiatalon. Nem írt naplót, véleményét inkább az országgyűlésben fejtette ki. Az állam hosszú ideig hallgatott róla. Például 1898-ban, az áprilisi törvények ötvenedik évfordulóján, vagy 1948-ban a centenárium évében, de ekkor meg az arisztokrata származása miatt nem említik.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetne-e közelebb hozni a történelmi eseményeket egy-egy személyiségen keresztül, ami bizonyára érdekelné a diákokat, a tanárnő azt mondja, lehetne, és erre példa Kossuth és Széchenyi, akiknek az életét szinte születésüktől fogva nyomon követik a tankönyvek.
– Batthyányt mintha készen kapnánk a történelemben. Ő volt a mártír miniszterelnök, és ezzel mintha le is zárnánk a kérdést. Ez a tantervek hibája is, biztosan lehetne változtatni ezen. Az új felvételi rendszerrel kapcsolatban pedig szorít és kényszerít bennünket a felvételin való megfelelés.

A Széchenyi-szakközépiskola történelemtanára, Vizlendvai László azt mondja, érdekes és izgalmas kérdés, hogy mennyire és hogyan jelenik meg a középiskolai oktatásban Batthyány Lajos?

– Méltatlanul kevés az említés róla. Szerintem abszolút háttérbe szorított történelmi személyiségről van szó még mindig. A szakmán belül lehet, hogy nem így van, de a tankönyvekben csupán néhány mondatot találunk, ami inkább a kivégzett mártírról szól. Az államférfi szerep a középiskolai oktatásban a mai napig nem jelenik meg.

Egy olyan államférfiról van szó, akinek a mai politikai értelemben nem volt jó menedzsmentje, nem mutogatta magát, és mint arisztokrata, eleve zárkózott, visszahúzódó típus volt, ezt a neveltetése is megkövetelte. Ezért nehéz a tanórán kibontani a személyiségét, és nálunk, a műszaki szakközépiskolában az érdeklődés is más, mint egy gimnáziumban.

Kevés a személyes jellegű adat, inkább arról tudunk, hogy mások mit mondtak, mit mondanak róla, hogyan értékelik történelmi szerepét. Számomra például érdekes kérdés Kossuth és Batthyány viszonya. Találkozásuk kezdetén nem igazán kedvelték egymást, és sok mindent tulajdonítanak Kossuthnak, amit nem ő tett, hanem az első felelős miniszterelnök. Csak a nemzetőrség és a honvédség felállítására utalnék.

Vizlendvai László úgy látja, nem igazán akarnak változtatni a tankönyvekben megfogalmazottakkal, így a tanárokon múlik, hogy a saját tapasztalataikat, véleményüket, esetleges kutatásaikat hogyan hasznosítják a történelemórán. A reformkorról, a szabadságharcról sok szó esik a tanórákon, de sok minden elsikkad, vagy éppen túl sok és felesleges. Ugyanakkor a személyiségek életének megismerése, boncolgatása elmarad. Ez utóbbiak közé tartozik Batthyány Lajos miniszterelnök is, aki az érettségi tételek között sem szerepel súlyának megfelelően.

A főként dokumentumokra épülő, a Balassi Bálint Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága támogatásával megvalósuló időszaki kiállítást a kanizsai múzeum munkatársai állítják össze, amelyet október 5-től az év végéig látogathat az érdeklődő közönség.

– A kiállításon a reformkor, illetve az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős államférfijának, az első magyar felelős kormány elnökének életútját, pályafutásának legfontosabb állomásait, eseményeit, miniszterelnökként tett erőfeszítéseit szeretnénk bemutatni úgy, hogy közben kitérünk családja és személye Zalához, illetve Deák Ferenchez fűződő kapcsolatára – mondta lapunknak Kunics Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum muzeológusa.

– A tárlat összeállítása során elsősorban a zalai közgyűjteményekben, a Zala Megyei Levéltárban, a Helikon Kastélymúzeumban, a Göcseji, Balatoni és a Thúry György Múzeumban őrzött tárgyi és dokumentumanyagra, valamint a múzeumok képzőművészeti gyűjteményeiben fellelhető, Batthyány Lajost és kortársait, eszmetársait ábrázoló portrékra, akvarellekre, litográfiákra, metszetekre, olajfestményekre támaszkodunk.

Emellett szeretnénk számos, a Magyar Országos Levéltárban, a Nemzeti Múzeumban, valamint a Budapesti Történeti Múzeumban található dokumentumról készült másolatokat is a közönség elé tárni.

Gróf Batthyány Lajos családja szorosan kötődik Nagykanizsához is. Érdekesség, hogy a volt miniszterelnök emlékkiállításának otthont adó Thúry György Múzeum ma a hajdani Batthyány-kastély tiszttartói házában működik. Azt is kevesen tudják, hogy egyik, vele azonos nevet viselő őse és példaképe 1765-ben alapította meg az első kanizsai gimnáziumot.

Batthyány Lajos munkásságának jelentős, ámde keveset emlegetett korszaka az 1848 márciusától szeptemberig tartó úgynevezett békés időszak. Az első miniszterelnök ekkor hozta létre a nemzetőrséget és a tíz honvéd zászlóalj felállítása érdekében is jelentős erőfeszítéseket tett.

– Ehhez vannak saját dokumentumaink, az általa kiadott rendeletek, a mozgósításhoz kapcsolódó iratok. Amivel pedig színesíteni tudjuk a tárlatunkat, azok a szabadságharc korának fegyverei, a zalai nemzetőrség egyenruhái, fegyverek, gyutacsos pisztolyok, szablyák. Ez lesz kiállításunk talán leglátványosabb része. A tárlat Batthyány élete legtragikusabb időszakáról is szól, arról a kilenc hónapról, amit Laibachban, Pozsonyban és Olmützben, az ottani börtönökben töltött.

Batthyányt a főváros visszafoglalása után ismét Pestre hozták, majd nem sokkal ezután felségsértés miatt kötél általi halálra ítélték. Ezt az ítéletet később kegyelemből (és a nyakán a maga által vágott seb miatt) golyó által való kivégzésre módosították, s október 6-án kivégezték. Halála előtt feleségének azt írta: „A magam útját jártam” – ez lett a kiállítás mottója is.

Kunics Zsuzsa hozzátette: Batthyánynak meglehetősen komoly utóélete volt abból a szempontból, hogy jelentős hatást gyakorolt a társadalom nagy részére. Halála után sok litográfia, metszet, különböző emléktárgyak készültek róla és vele kapcsolatban – ezekből is látható lesz az október ötödikén a nagykanizsai Thúry György Múzeumban nyíló Batthyány-emlékkiállításon.